useridguestuseridguestuseridguestERRORuseridguestuseridguestuseridguestuseridguestuseridguest
FondMKA, Neo-regestrata acta (Q 311)
< previousCharters1440 - 1441next >
Charter: 13593
Date: 1440-11-14
AbstractGömörmegye hatósága /: Lenarthfalua-i Lénárt fia: János alispán és a szolgabírák:/ bizonyítja, hogy mejelent előtte Zenthkyralur-i Bon ”dictus” Tamás és bejelentette, hogy a Zenthkyralur nevű birtok határain belül, a Sayo folyó mentén elterülő Parlagreth nevű rétjét egy kevés irtványfölddel együtt 5 arany forintért elzálogosította Sayonemthy Beken ”dictus” Tamásnak és Zenthkyralur-i Ferenc leányának: Margitnak és megígérte, hogy a visszaváltásig meg fogja őket annak a tulajdonában védeni. Hátán 3 pecsét nyoma. Gömör megyeLénárdfalui János (Lénárd fia) gömöri alispángömöri szolgabírák

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13573
Date: 1440-11-15
AbstractA váradi káptalan bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt Scepus-i Abraham fia: István, János fia: László, Imre fia: János és Mihály fia: László, másrészt Percs-i Mátyás fia: Miklós és bejelentették, hogy Bathor-i István comes országbíró ítéletlevele alapján mindkét fél fogott bírákat hozott, hogy azok állapítsák meg a Scepusiaknak Ebes és Percs-i Miklósnak Köteles nevű birtoka közti határt. A Scepusiak fogott bírái: Albeus-i Tamás, Ballyag-i Szenas Péter, Henczida-i Mihály fia: László és Nadas-i János, míg Percs-i Miklós fogott bírái: ugyancsak Albeus-i Tamás, .....-i Farkas János, Gwth-i János és Artand-i Tamás. /: Helyrajzi elnevezések: domus Benedicti ”dicti” Vasvari in dicta possessione Köteles commorantis, domus Nicolai Thond-i in Ebes residentis, mons Sabalogus, possessio Szoboszlo. :/ Méltóságsor: Honorabilibus viris dominis Conrado preposito, Petro lectore, Gallo cantore et Johanne custode decretorum doctore, aliisque canonicis existentibus. VÁRADI KÁPTALAN

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13594
Date: 1440-11-19
AbstractUlászló király figyelembevéve Rozgon-i István pozsonyi comesnek hű szolgálatait és vitézi tetteit, amelyeket nemcsak újabban az ő szolgálatában vitt véghez, hanem ifjú korától kezdve összes uraival szemben, azok bármely ellenfele ellenében, és külön kiemeli, hogy midőn őt Erzsébet királyné és az országnagyok meg a nemesek tekintélyes követei, teljhatalommal felruházva meghívták a magyar trónra és ő át is lépte Magyarország határát, hogy a választást véglegesítsék, ekkor Erzsébet királyné megváltoztatván szándékát, a király útja elé mindenféle akadályokat gördített, sőt vele szemben a németekkel és a csehekkel szövetkezett, akiknek a részéről István comes családja Pozsonyban sok megpróbáltatásnak volt kitéve, a comes mégis megmaradt a király hűségében és testvérének: Rozgon-i Symon egri püspöknek, az ország főkancellárjának a vezetésével a nehézségek ellenére is elkísérte a királyt Budára, akit a nagyszámú összegyűlt főpapok, főurak és nemesek véglegesen megválasztottak Magyarország királyává és Fehérvárott ünnepélyesen meg is koronáztak. Ekkor István comes, akinek a felesége és gyermekei közben már a végső szükségre jutottak a németektől és csehektől ostromlott pozsonyi várban, merész elhatározással annak a felmentésére indult és több ostromművet és újonnan létesített faerődítményt megostromolva be is jutott a várba és azt ellátta élelemmel és megerősítette újabb hadi néppel s így az ellenséggel szemben megvédelmezte, amit látva a királyné néhány napi fegyverszünetet hozott létre, mialatt egymást kölcsönös jóindulatukról biztosították és ígéretekkel látták el. - Vitéz tettei elismeréseképen a király két, a pozsonyi várhoz tartozó birtokot ad neki és általa testvérének: Györgynek és utódaiknak, t.i. Heghswrt és Pentekswrt azok minden tartozékával, elszakítva azokat a pozsonyi vártól. A szöveg alatt pecsét. A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13596
Date: 1440-12-09
AbstractUlászló király bizonyítja, hogy mivel kérésére Orzaag Mihály kincstartó és Gwth-i Orzaag János visszaadták a királynak az általa egyszer nekik adományozott Ersomlya nevű várat, amelyre jelenleg szüksége van, azért egyrészt ennek a viszonzásául, másrészt pedig azon sok és kiváló, főleg hadiszolgálat fejében, amellyel az említett király segítségére voltak a lázadókkal szemben, miközben Orzaag János kétszer is fogságba esett és összes javait elvesztette, nekik adja az aradmegyei királyi várat:Solmost, amely legutóbb Berekzow-i Haghmas Lászlónál, azelőtt temesi comesnél volt bizonyos összegért elzálogosítva, de amelyhez való jogát László elvesztette, mivel fia Solmos várából rabolta, pusztította és gyújtogatta a királyhoz hű alattvalók vagyonát, sőt maga László is csatlakozott az országot pusztító németekhez és csehekhez, miáltal mindketten a hűtlenség bűnébe estek s így zálogbirtokuk is a koronára szállt, melyet a király minden tartozékával, városaival, falvaival és az egyházak kegyuraságaival a nevezett Orzaagh Mihálynak és Jánosnak, meg utódaiknak adományozott mint örök tulajdont oly kötelezettséggel, hogy ha idők folyamán vagy ő vagy a királyi méltóságban utódai Orzaagh Mihályt és Jánost Solmos vár birtokában nem tudnák megtartani, akkor kötelesek vagy a királynak most visszaengedett Ersomlyat nekik visszaadni, vagy annak a helyébe egy vele egyenlő-értékű más várat adni. A szöveg alatt papírfelzetes pecsét. A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13597
Date: 1440-12-09
AbstractUlászló király a budai káptalanhoz. Minthogy hűséges szolgálataik elismeréséül Gwth-i Orzaagh Mihály kincstartónak és Gwth-i Orzaagh Jánosnak adományozta az aradmegyei királyi várat: Solmost, amely Berekzow-i Hagmas Lászlónál, azelőtt temesi comesnél volt bizonyos összegért elzálogosítva, de ő egyrészt azért, mert fia abból a várból pusztította és gyújtogatta a királyhoz hű emberek vagyonát, másrészt mert maga László a saját személyében is csatlakozott az országot széltében-hosszában pusztító gonosz németekhez és csehekhez és így a hűtlenség bűnébe esett, miáltal elvesztette a záloghoz való jogát s így adta azt a király minden tartozékával együtt Gwth-i Orzaagh Mihálynak és Jánosnak, és be akarja őket azok birtokába vezettetni, azért meghagyja a káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember szálljon ki Solmos várhoz és tartozékaihoz és a szomszédok meghívása mellett vezesse be annak a tulajdonába Orzaagh Mihályt és Jánost királyi adomány címén. Kijelölt királyi emberek: Moyses vel Nicolaus de Bak, sive Benedictus de Segh, aut Johannes de Erdel. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13598
Date: 1440-12-10
AbstractHedrehuara-i Lőrinc nádor bizonyítja, hogy eléje járult Rozgon-i István volt temesi comes fiának: Jánosnak a nevében Myske-i Mihály a fehérvári keresztes konvent ü.v. levelével és tiltakozás formájában bejelentette, hogy megbízója Rozgon-i János perben áll Thamasy János vajda fiával: Henrikkel Debregeen vár és tartozékai ügyében, amely pert Szent András apostol napján, - nov. 30. - kellett volna folytatni, amely időpontra halasztották az összes Szent Mihály nyolcados pereket, ő mint Rozgon-i János procuratora a törvényes napokon át hiába várt János vajda fiának: Henriknek a megjelenésére. Záró pecsét helyével. HÉDERVÁRI LŐRINC NÁDOR

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13599
Date: 1440-12-16
AbstractErzsébet királyné Staynar János hadsereg-vezetőhöz.Minthogy a jelenleg nála tartózkodó és neki hűséget fogadott Kanysa-i János fiát: Imrét és Kanysa-i László özvegyét, meg annak a fiait népeikkel együtt minden birtokukban és vagyonukban épségben akarja megőrizni, azért meghagyja a nevezett hadseregvezetőnek, hogy Kanysa-i Imre, Kanysa-i László özvegye és familiárisaik bárhol lévő birtokait minden zaklatástól és pusztítástól kímélje meg. A szöveg alatt papírfelzetes pecsét. A szöveg élén jobbra: Commissio propria domine regine. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13600
Date: 1440-12-17
AbstractRozgon-i György országbíró bizonyítja, hogy megjelent előtte Syrak-i Miklós, Peleske vár várnagya és nyugtatta Alsolindwa-i bán fiát: Pált az addig az ideig elkövetett összes hatalmaskodások: emberölés, fogságba-vetés, állatok elhajtása stb felett és az ezekre vonatkozó összes iratokat semmiseknek és a felhasználóra nézve ártalmasoknak jelentette ki. Hátán pecsét nyomai. ROZGONYI GYÖRGY ORSZÁGBÍRÓ

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13601
Date: 1440-12-21
AbstractUlászló figyelemmel azon érdemekre, amelyeket Saap-i Harcza ”dictus” Pál szerzet a koronázástól kezdve egészen a mai napig, különösen Győr megszállásakor, ahol az Erzsébet királynővel szövetkezett osztrák-németek - Theutonici Australes és csehek tartották főhadiszállásukat, amikor Cillei Ulrik elfogásában tevékeny részt vett, majd máskor megint Pannonhalmánál küzdve a lázadókkal szemben a nádor fiának: Istvánnak a fősége alatt. Ezért jutalmul neki adja a Pestmegyében fekvő Vach birtokot, amely Nema-i Jakab fiának: Kolos ”dictus” Jeromosnak volt a birtoka, de annak a hűtlensége folytán, amelyet azáltal követett el, hogy Veszprém várából, ahol cinkostársaival befészkelte magát, Fehérvár ellen támadást kísérelt meg és közben sok pusztítást vitt véghez. Így birtoka a koronára szállt s most a király Harcha-i Pálnak és utódainak adományozta örök tulajdonul. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13604
Date: 1440-12-23
AbstractUlászló király a fehérvári káptalanhoz. Minthogy tekintettel Rozgon-i István azelőtt temesi comes fiának: Jánosnak az érdemeire neki adta a komárommegyei Vitan várát annak összes tartozékaival, u.m. Bykche a benne lévő vámmal, Zaar, Banhyda Major a benne lévő vámmal, a másik Banhyda Minor a halastóval és malommal, azonkívül Galya Major, Thalnia, Mwr, Chapol, Zenthlaslow, Werth és Nemetheghaz nevezetű puszták, amely vár addig is zálog címén János kezén volt és most a király neki adja élete végéig és be akarja őt a vár és tartozékai birtokába vezettetni, azért meghagyja a káptalannak, küldje ki testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember szálljon ki a nevezett várhoz és tartozékaihoz és a szomszédok meghívása mellett vezesse be azok birtokába Rozgon-i Jánost és statuálja azokat neki királyi adomány címén életre szólóan. Kijelölt királyi emberek:Georgius de Jasth, aut Laurentius de eadem, sin Petrus de Bozteh, neve Gregorius Josa de Kysgalya, sew Stephanus de eadem, sin Petrus Akay de Thorkan, sin Blasius Chered sew Stephanus de eadem. Az átíró fehérvári káptalan szerint a másodpéldány hátán hec consignatio consripta habetur: Statutio facta fuit feria quarta ante f. epiphaniarum Domini ad facies dicti castri Vitan, item possessionum ad idem spectantium in dicto comitatu Komaroniensi habitarum; homoregius pro facto dicti castri Petrus de Aka, item de comitatu Albensi Balsius Sered, item de comitatu Pestiensi Barnabas de Kwrthy, item de comitatu Strigoniensi Laurentius Jasth. Vicini et commetanei castri predicti: Gregorius, Josa et Stephanus de Kysgalya, item de comitatu Pestiensi Benedictus, Petrus et Demetrius de Basthee, item de comitatu Albensi Bartholomeus et Johannes filius Thome de Chad, item de comitatu Strigoniensi Sandrinus de Tharyan, Benedictus de eadem et Georgius Wariw de Recher. ptalna ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 24732
Date: 1440-12-23
AbstractI.Ulászló király meghagyja a fehérvári káptalannak, küldje ki hites emberét, hogy annak jelenlétében a királyi ember a komárommegyei Vythan vár és név szerint felsorolt tartozékai birtokába királyi adomány címén Rozgon-i István fiát: Jánost bevezesse. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13597
Date: 1440-12-31
AbstractA budai káptalan bizonyítja, hogy megkapta Ulászló királynak 1440 dec. 9-én kelt, teljes egészében közölt, statutiot elrendelő oklevelét, melynek értelmében Baak-i Moysessel mint királyi emberrel kiküldte Brictius mester kanonoktársát, akinek a jelenlétében a királyi ember dec. 16-én kiszállt Solmos várához és annak a tartozékaihoz, nevezetesen Lyppa városához, amely a Morosy folyó déli oldalán fekszik, továbbá Felsevivanch, Alsoivanch, Patak, Zawas, Kerekes, Chernabarcz, Ffelsevkevesd, Kezepsevkevesd, Alsokevesd, Repos, Twsovo, Petrolcz, Breztolcz és a négy Kysgye nevű birtokhoz, Izvorcz és a három Cholth nevű birtokhoz, Felsevseztarocz, Alsoseztarocz, Cykorocz, Radowecz, Zwmarinocz, Keykes, Lekesfalwa, Lupcsink, Radmanocz, Chabycza, Bahnia, Janosffalwa, Ztainocz, Dobrozlawcz, Gabrilowcz, Kalogyerolcz, Chervenakolcz, Zagwrincz és Bwkoczhoz, amelyek hasonlóképen a Morosy folyó déli oldalán feküsznek, majd Radna, Waralya, Solmos, Elewfalu, Mylwa, egy másik Mylwa-hoz a tartozékaival, Zwnyogzeghez és mellette egy halastóhoz, Sebes, Odwas, Kalocha és egy másik Felsewkalocza-hoz, amelyek Solmos vár oldalán terülnek és a Maros mentén, és a mindezekben lévő királyi joghoz, és a szomszédok meghívása mellett bevezette Orzaagh Mihályt és Jánost a vár, a város, a falvak és a királyi jog tulajdonába királyi adomány címén minden ellenmondás nélkül. A megjelent szomszédok: nobilibus viris Thoma de Chichked castellano ejusdem castri, ac Ladislao et Nicolao filiis Abrahe de Gerla, necnon Nicolao, Alberto et Georgio de Bak, item Nicolao de Camuna, Nicolao Gyarghas castellano de Kaladwa, Emerico Koza, Alberto ” dicti” Molnus civibus de Lyppa. Függő pecsét. BUDAI KÁPTALAN

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13605
Date: 1441-01-17
AbstractUlászló király figyelemmel azokra a nagy érdemekre, melyeket Rozgon-i Simon egri püspök, Magyarország főkancellárja szerzett azon időtől fogva, hogy Ulászlót Erzsébet királyné, az országnagyok és a nemesek tekintélyes és teljhatalommal felruházott követei meghívták a magyar trónra és ő semmi ravaszságra nem számítva a választás véglegesítése céljából elindult Magyarországba, de közben Erzsébet királyné megváltoztatta szándékát és szövetkezve az istentelen németekkel és csehekkel, a király elé mindenféle akadályokat gördített, hogy a választást meghiusítsa,de a püspök mitsem törődve a nehézségekkel, mikor a király elért a Szepességbe, ő familiárisainak a nagyszámú csapatával és magával hozva néhány főurat is a király elé ment és a királyt püspöki székhelyére: Egerbe kisérte.Majd a királyt az egri várban biztonságba helyezvén, maga a testvéreivel és hadi népével Budára ment, hogy előkészítse a király útját és biztosítsa a budai várat, amelynél félni kellett, hogy Erzsébet királynénak a közelben levő, nagyrészt németekből álló serege meg fogja támadni.Ezt meghiusítva és a várat és a várost teljesen bebiztosítva, a királyt Egerből Budára kisérte, ahova Rozgon-i Simon példájára és rábeszélésére napról napra több főpap, főúr és nemes érkezett, akik az előbbi választást megerősítették, mire olyanok is visszatértek a király hűségére, akik előbb a királynéhoz csatlakoztak. Majd a királytól küldetve Győr várának megostromlására indult a püspök testvéreivel és más hű emberekkel együtt, ahova Erzsébet királyné emberei: a németek és a csehek nem csekély hadereje zárkózott be Cillei Ulrik parancsnoksága alatt.Itt Cillei Ulrikot elfogták és mint foglyot a királyhoz küldték.A püspök a koronázás után is a király oldala mellett maradt mint tanácsadó, éppúgy mint testvére: Rozgon-i István comes, mignem az utóbbi a királyné hadinépétől ostromlott pozsonyi vár felmentésére indult a maga szervezte seregével, hisz az ostromlott várban rekedt a felesége gyermekeivel együtt, akik a védőkkel együtt már a végső szükségben voltak az élelmiszer hiánya miatt. Be is jutott a várba és azt ellátta élelemmel és vitéz hadinéppel. Vállalkozásaiban támasza volt Rozgon-i István comes fia: János is, aki a király érdekében vívott összecsapásokban több familiárisát is elvesztette.Mindezekért a püspököt és testvéreit valamiképp jutalmazni akarván nekik adja a tolnamegyei Debregezth nevű várat és a Debregezth, Eghazasdebregezth, Tayta, Zarwasd, Zaak, Byrolth, Bolya és Kysfalwd nevű birtokokat és a Kozmad birtokban levő birtokrészt,mint a nevezett vár tartozékait, amelyeket először Zsigmond király az idősebb Rozgon-i István comesnek, János apjának zálogosított el bizonyos összegért, majd Albert király Thamasy vajda fiának: Henriknek adományozta örök tulajdonul avval a feltétellel, hogy a várat és tartozékait az előbb említett zálogösszegért kiváltja az idősebb Rozgon-i István comestől, de azután hűtlensége folytán, hogy a király ellenségei közé állt és vele szemben hadat viselt, a fenti javak ismét a királyra szálltak, aki azokat a vámokkal és a révekkel és minden más tartozékukkal Symon püspöknek és általa István és György pozsonyi comeseknek és az idősebb Rozgon-i +István comes fiának: Jánosnak és a három utóbbi leszármazottainak adta királyi elhatározásból és az országnagyok tanácsából. - A szöveg alatt a királynak veres színű és a nádornak zöld színű pecsétje; az utóbbi a gyanú elkerülése végett, mivel a megadományozott a titkos pecsét őre. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13606
Date: 1441-01-18
AbstractUlászló király Nana-i Kompolth Jánoshoz és Pálhoz, volt királyi pohárnokmesterekhez, jelenleg hevesmegyei főispánokhoz. Panaszolta előtte Iwan-i István, hogy az elmúlt zavaros időkben Pazthoh-i Miklós fia: János sokat zaklatta őt az éppen tőle zálogban tartott Pazthoh-i birtokrészekben anélkül, hogy a zálogösszeget neki kifizette volna. Azonkívül dec. 6-ika körül Miklós fia: János a Zoka nevű birtokhoz tartozó makkos erdejében 24 kövér disznaját vágatta le és a levágottakat Hasznos várába vitette. Ugyanabban az időben Zenthersebeth-i Baso Lőrinc ugyanabból a makkos erdőből két disznót hajtatott el. - A király meghagyta a két főispánnak, hogy a panaszlónak Miklós fia: János és Baso Lőrinc hatalmaskodásával szemben szolgáltassanak teljes elégtételt és ha az oklevelek alapján meggyőződnek arról,hogy a Pazthoh-i birtokrész valóban a panaszost illeti zálog címén, annak a visszaváltásáig védjék meg őt a király nevében annak a tulajdonában mindenkivel, de elsősorban Miklós fiával: Jánossal szemben. - A szöveg alatt rányomott pecsét töredékei. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13607
Date: 1441-01-20
AbstractUlászló király Somos-i Jánoshoz, Gwth-i Orzag Mihály kincstartó és Gwth-i Orzag János által a titeli prépostsági és káptalani birtokokban: Laka-n és Warkonban alkalmazott tisztviselőjéhez és familiárisához. Jelentették előtte a garamszentbenedeki monostor apátjának: István testvérnek és a konventnek és Saagh meg Chanthelek monostori birtokukon alkalmazott tisztviselőjük: Hydaga-i Bálint literatusnak a nevében,hogy Somos-i János Sclavus András bíró és más Laka-i és Warkon-i emberei útján kihalásztatta a Tiszának tilalmazott részét és az egyik Saagh-i jobbágyuknak 7 disznaját levágatta és a saját céljaira fordította és hogy a panaszosokat néhány halastóból, rétből és nádasból, amelyek régtől fogva Saagh monostori birtokhoz tartoznak, ki akarja zárni és azokat Laka-hoz akarja csatolni. Utasítja tehát, hogy a tiszai rész kihalászása és a 7 disznó levágása miatt adjon teljes elégtételt és ne merje többé az apátot a tiszai halastavakban, rétekben és nádasokban zaklatni, mert másképp meghagyja Külső-Szolnok megye hatóságának, hogy ők kényszerítsék minderre, Ha pedig a titeli prépostnak és káptalannak valami keresni valója van a nevezett tiszai részekben, azt keressék jogi úton. - A szöveg alatt rányomott pecsét töredékei. - A szöveg élén jobbra: Commissio domini regis. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 24732
Date: 1441-01-24
AbstractA fehérvári káptalan bizonyítja, hogy I.Ulászló király 1440 december 23-i parancsára Rozgon-i István fiát: Jánost ellentmondás nélkül bevezették a Komárom megyei Vythan vár és annak Komárom, Fejér, Esztergom és Pest megyékben fekvő, név szerint felsorolt tartozékai birtokába - a nevük szerint feljegyzett szomszédok jelenlétében. - Függőpecsétje elveszett. FEHÉRVÁRI KÁPTALAN

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13608
Date: 1441-02-06
AbstractKopach-i Dénes, a budai várnak - castri Novi montis Pestionsis a bírája és esküdtjei bizonyítják, hogy polgártársuk: Pataki Benedek és annak fia: András kőfaragó eladták előttük a Nandor-hegyen lévő szőlőjüket, amely Sánta / :Claudus: / Bálint és Reichl Péter fiainak a szőlői közt fekszik, polgártársuknak: Nagy / :Magnus:/ Pálnak és feleségének 6 arany forintért. Benedek megígérte fiával együtt, hogy Pált és feleségét: Katalint a szőlő tulajdonában mindenkivel szemben meg fogják védeni. - Hátán veres színű pecsét nyomai. - A szöveg élén jobbra: Relatio domini Michaelis Fodor jurati. BUDA VÁROS

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13609
Date: 1441-02-10
AbstractHedvig úrnő, Olnod-i Czudar János özvegye, továbbá Rozgon-i János fia: Rozgon-i Lőrinc bizonyítják, hogy jóllehet bizonyos bevalló, elzálogosító, statuáló és más oklevelek miatt, melyek a boldogult Czudar Jánosnak egyrészt mint férjnek, másrészt mint testvérnek az ő javukra történt bevallásáról szólnak, - köztük meg Czudar Symon és Jakab között per folyt, mégis részben a testvéri béke helyreállítása céljából, részben pedig azért, mert az említett Symon és Jakab bizonyos kötelezvényeket adtak át Hedvig részére, azért ők ketten is: Lőrinc és Hedvig, Lőrinc magára vállalva testvéreinak: Jánosnak, Rinoldusnak és Oswaldnak a terhét, megígérik, hogy az összes okleveleket, melyek a várakat, városokat és más birtokokat illetőleg Symont és Jakabot vagy elődjeiket illetik és jelenleg az özvegy és Lőrinc meg a testvérei kezén vannak, továbbá az összes okleveleket, melyek a Czudar János részéről történt bevallásokról, elzálogosításról és statuálásról szólnak, vagy az ezekkel kapcsolatos ügyekről, bármelyik igazságügyi hatóság, vagy bármelyik hiteleshely állította is ki azokat, valamely káptalan vagy konvent előtt azonnal át fogják adni Czudar Symonnak és Jakabnak, amint arra felszólítást kapnak, mégpedig eredetiben, hiánytalanul, mert ha rossz szándékból egyeseket elhallgatnának, azokat értékteleneknek és a felhasználóra ártalmasoknak jelentik ki. Ha mindezen oklevelek átadása után akár ők ketten, akár Lőrinc testvérei az átadott oklevelek miatt Symon és Jakab vagy utódaik ellen pert támasztanának, akkor az ilyent in facto calumpnie, az összes követelt birtokrészek becsértékében, esküszegésben és in succubitu duelli facti potentialis mondják ki bűnösnek Symonnal és Jakabbal szemben. Azonkívül, mivel Symon és Jakab megígérték, hogy kötelező ígéretüket valamely hiteleshellyel is meg fogják erősíttetni, így ők is megígérik, hogy az ezen oklevélben foglaltakat valamely hiteleshely előtt meg fogják ismételni, ahova Jánost, Rinoldust és Oswaldot is magukkal fogják vinni, amikor Symon és Jakab is személyesen meg fognak ott jelenni. Erre pecsétjük alatt kiadott oklevéllel kötelezték magukat. - A szöveg alatt két zöldszínű pecsét, az egyiknek csak a nyoma. Ónodi Cudar János özv Hedvig magánRozgonyi Lőrinc (János f) magán

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 33109
Date: 1441-02-24
AbstractKNINI KÁPTALAN

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13611
Date: 1441-02-25
AbstractA tinini káptalan bizonyítja, hogy megjelent előtte a Subich-nemzetségből való Berberio-i Pál fia: Jakab, dalmát és horvát vicebán és előtte így végrendelkezett: Amiket egyházaknak és jámbor célokra adományozott és amikről oklevelet állíttatott ki , azokat az illetőktől ellenérték nélkül elvenni nem lehet, Berberio alatt három ”gonayos” jó szántóföldet adományoz a Berberioban lévő kórháznak. Ha gyermekek nélkül találna meghalni, felesége megmaradhat birtokai tulajdonában, akinek a halála után - a már eladományozott birtokokon kívül - minden birtoka és feleségének: Pryenek jegy- és nászajándéka is, amelyet felesége a spalatói közjegyző útján neki adott át, szálljon át örökségképpen a horvát jogszokás szerint Pál fiára: Péterre, Zriny grófjára és annak fiaira, mint a nemzetségben hozzá legközelebb eső testvérekre. - Végrendeleti végrehajtókul felkérte: Ugrinich Miklós fiát: Ugrinust, Kriwchich Mikcius fiát: Gergelyt, Obradich Pétert és Stoyssich Pált, mind Berberioból. Ha időközben valamelyikük meghal, a többiek helyette mást választhatnak maguk mellé végrendeleti végrehajtóul. - Függő pecsét. KNINI KÁPTALAN

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 33127
Date: 1441-02-25
AbstractKNINI KÁPTALAN

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13616
Date: 1441-03-29
AbstractUlászló király a fehérvári káptalanhoz. Minthogy a bácsmegyei Rypak, mindkét Tarcha, Tarnok, Kereked, Zenthmarthon és Wdwarnok birtokokért, amelyeket Maroth-i László bán adományozott bizonyos feltételek mellett Rypak-i Miklósnak és Jakabnak, cserébe neki adta a körösmegyei Azzywagh és Pwkwr birtokokban lévő birtokrészeket, amelyek Azzywagh-i Demeter fiáé: Benedeké és Miklós fiáé: Ffranké voltak, de ezeknek a hűtlensége folytán, akik már a Zsigmond ellenes zavargások idején hűtleneknek mutatkoztak, jelenleg pedig az országot tűzzel-vassal pusztító hűtlenekhez, különösen pedig Gara-i László bán csapataihoz csatlakoztak és emiatt birtokaik a királyra szálltak, aki azokat a bennük lévő vámokkal és révekkel az említett Maroth-i László macsói bánnak és utódainak adományozta örök tulajdonul és be akarja őt azok birtokába vezettetni, azért meghagyja a káptalannak, küldje ki testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember a szomszédok meghívása mellett vezesse be László bánt azok tulajdonába királyi adomány címén. - Kijelölt királyi emberek: Bartholomeus Byaynykocz, aut Thomas vel Andreas, neve Paulus de Rogoznya, sive Petrus literatus de Zeyanyaharaztya et Zwaytyn de eadem, neve Nicolaus Kengel de Kengelowcz. - In obsidione castri Nempthy vocati. - ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13613
Date: 1441-03-29
AbstractUlászló király bizonyítja, hogy eléje járultak Rypak-i András fiai: Miklós és Jakab, Wylak-i Miklós erdélyi vajdának és macsói bánnak a familiárisai és jelentették, hogy Maroth-i László, hasonlóképpen macsói bán, bizonyos birtokrészeket, névszerint a Rypak, mindkét Tarcha, Tarnok, Kereked, Zenthmarthon és Wduarnok bácsmegyei birtokokban, amelyek azelőtt Rypak-i Andrásnak, az ő apjuknak tulajdonában voltak, de mert a nevezett András a mostani zavargásokhoz hasonló mozgalom idején az akkori uralkodó: Zsigmond király ellen felkelt, miáltal a hűtlenség bűnébe esett s igy az említett birtokrészek a koronára szálltak, melyket azután Zsigmond király az akkori macsói bánnak: Maroth-i Jánosnak, László bán édesapjának adományozott, aki azokat haláláig békében bírta, halála után pedig a fia: László birtokolta mindaddig, mig Wylak-i Miklós vajda kérésére vissza nem bocsátotta azokat a nevezett Rypak-i András fiainak: Miklósnak és Jakabnak a tulajdonába. Ennek viszonzásául mind maga Wylak-i Miklós erdélyi vajda, mind pedig a két familiáris: Miklós és Jakab arra kérték Ulászló királyt, hogy adjon László bánnak az átengedett birtokrészek helyébe más birtokot. A király figyelembevéve Miklós vajdának és két familiárisának kíváló haditetteit, különösen amelyeket akkor vittek véghez, amikor Miklós vajda összecsapott a király elsőrangú ellenfelével: Gara-i László bánnal, meghallgatta a kettős kérelmet és figyelembevéve Maroth-i László bánnak is az érdemeit, amelyek közül itt csak a Gothow és Hradystya várkastélyok illetőleg erődítmények megvívását emeli ki, ahonnan a lázadók oly sok kárt okoztak a király híveinek, azért viszonzásul a Miklósnak és Jakabnak átadott birtokrészekért neki adja a körösmegyei Azzywagh és Pwkwr birtokokban azokat a birtokrészeket, amelyek eddig Azzywagh-i Miklós fiát: Frankot és Demeter fiát: Benedeket illették meg, de ezek is Zsigmond királlyal szemben hűtleneknek mutatkoztak és Ulászló királlyal szemben is a király ellenfeleihez csatlakoztak és Gara-i László embereinek a társaságában pusztították az országot s igy birtokaik a királyra szálltak, aki azokat a bennük lévő vámokkal és révekkel és minden egyéb tartozékukkal László bánnak és utódainak adományozta, felhatalmazva László bánt, hogy ha ő vagy királyi utódai nem tudnák őt a cserébe kapott birtokrészekben megtartani, visszavehesse a Miklósnak és Jakabnak átadott birtokrészeket, amelyekért a király azoknak más birtokot fog adni 100 jobbágynyi terjedelemben. - In obsidione castri Nempthy vocati. -A szöveg alatt rányomott pecsét töredékei. - A szöveg élén jobbra és a szöveg alatt: Commissio. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13615
Date: 1441-03-29
AbstractUlászló király a fehérvári káptalanhoz. Minthogy Maroth-i László macsói bán a bácsmegyei Rypak, mindkét Tarcha, Tarnok, Kereked, Zenthmarthon és Wdwarnok birtokokban levő birtokrészeket, amelyeket apja kapott Zsigmond királytól, bizonyos feltételek mellett visszaadta Rypak-i Miklósnak és Jakabnak és ezek cserébe Ulászló király neki adta a baranyamegyei Gerecz, Petrinch, Swethosnicz, Bogdasa, Zyliefalwa, Myhalfalwa, Ebrees, Ternoch, Malomzegh, Wyfalw és Bodon nevű birtokokat, amelyek Gara-i László bán tulajdonai voltak, de annak hűtlensége folytán, aki még csatába is bocsátkozott a király híveivel, de ott legyőzetett, birtokai a királyra szálltak és ő azokat a vámokkal és a révekkel és egyéb tartozékokkal a nevezett Maroth-i László bánnak és utódainak adományozta örök tulajdonul és be akarja őt azok tulajdonába vezettetni, azért meghagyja a káptalannak, küldje ki testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi ember szálljon ki a nevezett birtokokhoz és a szomszédok meghívása mellett vezesse be László bánt az őt megillető jogon. - Kijelölt királyi emberek: Georgius de Lothard, vel Dominicus de Sillewd, aut Nicolaus de Roya, sin alter Nicolaus de Bool, sew Johannes filius Stephani de Hederhel. - In obsidione castri Nempthy vocati. - ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13617
Date: 1441-04-02
AbstractUlászló király bizonyítja, hogy figyelemmel Palocz-i Simon főlovászmesternek és Gwth-i Orzaag Mihály királyi kincstartónak együttesen és külön-külön is véghezvitt hűséges szolgálataira, amelyek közül kiemeli, hogy midőn Erzsébet királyné és az országnagyok meg a nemesek tekintélyes követei útján meghívták őt a magyar trónra és elindult a választás foganatosítására az országba, de közben a királyné és néhány főúr megváltoztatván szándékukat a király útja elé mindenféle akadályokat gördítettek, Palocz-i Simon ezek ellenére nem törődve javainak veszélyeztetésével, sőt elvesztésével, nagyszámú kisérettel a király elé ment és testvéreivel együtt a királyt egészen Budáig kisérte, ahol példája nyomán napról-napra több főpap és főúr jött össze és véglegesítették a választást; majd Budáról Palocz-i Symon Orzaag Mihály társaságában, aki régtől fogva nagy odaadással viseltetett Ulászló király személyével szemben és a megválasztása érdekében elment Lengyelországba és midőn a király bejött Magyarországba, ő a Felvidék egyes részeinek a megbékítésére indult, majd nagyszámú népével eljött Budára, ahonnan Palocz-i Symonnal együtt ő is elment Győr megvívására, ahol sok hűtlen és idegen vonta meg magát Cillei Ulrik parancsnoksága alatt, akit az ostrom alatt elfogtak és mint foglyot Ulászló királynak adtak át, közben ő megbízást kapott Kewzew vár megostromlására, amelyet szintén a lázadók tartottak megszállva és azt vitézségével kiragadta azok kezéből. A koronázás végbemenetele után a király mindkettőjüket Nagyszombatba irányította, amely a király kiséretében tartózkodó Rozgon-i István tulajdona volt, de mert a környék tele volt lázadókkal, félő volt, hogy azok kaparintják a kezükbe, de ők nemcsak Nagyszombatot őrizték meg épségben az ellenfelektől, hanem az ostromlott Pozsony várát is, amelyet Erzsébet hívei tartottak körülzárva ”structis sub eodem plurimis ligneis fortaliciis”, és amely az élelem hiánya miatt már-már kénytelen volt magát megadni, miután maga Rozgon-i István is odaérkezett csapataival, leküzdvén az erődítményeket, az ostromgyűrűn át bejutottak a várba és azt élelemmel és katonasággal látták el. Végre midőn a Felvidék egyes részein idegenek hatása alatt a felkelés mind nagyobb méreteket öltött, maga a király is hadbaszállt,amely hadban Symon és Mihály is résztvettek népeikkel és elfoglalván az ellenfél várait és erődítményeit, azt a vidéket teljesen meghódoltatták és megbékítették. E harcok közben Symon nyíllövéstől meg is sebesült. Mindezekben a megbizatásokban a fáradalmakon és életveszedelmeken kívül sok kiadásuk is volt, amiknek némi ellenértékéül a király nekik adja a vasmegyei Kewzeg várát, amely Gara-i László volt macsói bán birtokát képezte, de annak a hűtlensége folytán hogy a király ellenfeleihez állt és harcolt az ő híveivel szemben, elvesztette azt és a király mint koronára szállt birtokot adományozta Palocz-i Symonnak és Orzaag Mihálynak királyi elhatározásból és az országnagyok tanácsának a meghallgatásával nemcsak Kewzwg városát, azonkívül Loczman, Felsewzakon, Alsowzakon, Gwar, Azzonfalwa, Genczh, Lwdad, Posee, Lwkachhaza, Dorozló, Twmerd, Sydan, Felsewewr, Alsowewr nevű falvakat vagy birtokokat, mégpedig oly formán,hogy ha valamelyik fél kihalna, annak része a másikra száll, ha pedig mindkét fél halna ki férfi-tagjaiban, akkor az egész birtoktest egyrészt Orzaag Mihály testvérére: Jánosra, másrészt Palocz-i Symon testvéreire: Péterre és Jánosra száll. - A szöveg alatt papírfelzetes pecsét. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis domino summo cancellario referente. - In descensu nostro campesrti juxta vallem Zenthgywrgwelge vocatam. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13618
Date: 1441-04-09
AbstractUlászló király bizonyítja, hogy megbocsát a hűtlenség bűnébe esett és a király hűségére visszatért Egerwar-i Mihály fiának: Balásnak és ugyanazon Balás fiának: Mihálynak, meg Tilay Györgynek, Reznek vár várnagyainak, Cho-i Lukács fiainak: Pálnak és Péternek, Kysfalwd-i Andrásnak, Radach-i Györgynek, Byr-i Tamásnak, Telekes-i Márk fiának: Gergelynek, Telekes-i Mátyás fiának: Demeternek, Korlathfewlde-i Benedeknek - vasmegyei nemeseknek; Zyra-i ? Zalay ”dictus” János fiának: Ulriknak - sopronmegyei nemesnek; Ollar-i Imre fiának: Lászlónak, Zagorhyda-i Brictius fiának: Péternek, Czwp-i Sebestyén fiának: Balásnak, Czwp-i Loránd fiának: Miklósnak és Czwp-i Tamásnak, Kerekthow-i Imrének, Kerekthow-i Miklós fiának: Jánosnak, Ilwagh-i Mátyás fiának: Györgynek, Opathy-i András fiának Domonkosnak és Zobapathaka-i Brictiusnak és Jánosnak - zalamegyei nemeseknek, amely hűtlenséget valamennyien azáltal követték el, hogy Zeech-i János zászlója alatt pusztították és égették az ország lakóinak a vagyonát, és most a megbocsátással együtt elengedi nekik a fej- és jószágvesztést is és visszavon minden adományozó oklevelet, melyekkel ezek birtokait adományozta el bárkinek, de kiköti, hogy a nevezett Egerwar-i Mihály fia Balás és a többi fentnevezettek valamennyien ezentúl tartózkodnak az ilyen cselekedetektől, őszinte hűséget fogadnak a királynak és a szent koronának, mert másképp ez a kegyelmi tény semmivé válik.A király tehát meghagyja a nádornak, azz országbírónak és helyetteseiknek, továbbá Vas, Sopron és Zala megyék, de más megyék comeseinek és vicecomeseinek, hogy fentnevezetteket az előbbi hűtlenségük miatt többé sem személyükben, sem javaikban ne zaklassák. - A szöveg alatt rányomott pecsét töredékei. - A szöveg élén jobbra: Commissio propria domini regis. - In descensu nostro exercituali campestri prope oppidum Kewrmend. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13619
Date: 1441-04-18
AbstractUlászló király bizonyítja, hogy figyelemmel a sok és elévülhetetlen érdemre, melyeket Rozgon-i Symon egri püspök, Magyarország főkancellárja szerzett azáltal, hogy midőn Erzsébet királynénak és az országnagyoknak és a nemeseknek tekintélyes követei útján meghívták Magyarország trónjára és ő elindult Magyarország felé, de akkor Erzsébet királyné néhány hívével együtt megváltoztatván szándékát és szövetkezvén a németekkel és a csehekkel a király útjába mindenféle akadályt gördített, Symon püspök ez akadályokkal mitsem törődve nagyszámú kíséretével eléje ment a Szepességen tartózkodó királynak, példájával magával ragadván másokat is, és a királyt egészen püspöki székhelyéig, Egerig kísérte és miután az egri várban biztonságba helyezte, maga hadi népéval és testvéreivel Budára ment, hogy előkészítse a király útját és biztosítsa a budai várat és Buda városát a közelben tartózkodó idegen csapatok támadásától. Miután mindezt elintézte, elkísérte a királyt Egerből Budára, ahova napról-napra több és több főpap, főúr és nemes érkezett, akik a választást véglegesítették, mire a püspök sok elpártolót is visszatérített a király hűségére. Majd a király elküldte őt testvéreivel és a király más híveivel Győr várának megostromlására, ahol Erzsébetnek sok híve és sok német és cseh zárkózott be, hogy onnan pusztítsák a Felvidéket. Itt elfogták Cillei Ulrikot, a németek és csehek kapitányát és mint foglyot a királyhoz küldték. Miután a püspök gondos előkészítése után megtörtént a koronázás, a püspök a kormányzásban volt a magyar törvényekben még járatlan király segítségére. Amikor a király személyesen is hadbaszállt, tekintélyes számú népével, mindig vele tartott, amikor nem is annyira haditettekkel, mint főleg emberies gondolkozásával és tanácsaival nagyban hozzájárult a Felsőrészek megbékítéséhez. Midezekért a király neki adományozza a tolnamegyei Symontornya várát, amely azelőtt Garai László macsói báné volt, de annak a hűtlensége folytán, aki még nyílt csatába is bocsátkozott a király híveivel, a vár a királyra szállt, aki azt összes tartozékaival együtt, a régi határok mellett, neki adományozta,és általa édestestvéreinek: István és György pozsonyi comeseknek, meg a boldogult Rozgon-i István fiának: Jánosnak, osztályos testvérének és a három utóbbi utódainak saját királyi elhatározásából, de meghallgatva az országnagyok tanácsát is. A király megígérte, hogy Symon püspököt, István és György comeseket és Rozgon-i Jánost meg utódaikat mindenkivel szemben meg fogja védeni a vár és tartozékai birtokában, ha ezt ő vagy utódai bármilyen okból nem tudnák teljesíteni, kötelesek lesznek más, ugyanolyan értékű várat adományozni nekik. - A szöveg alatt a királynak veresszínű rányomott pecsétje és ettől jobbra és balra egy-egy zöldszínű pecsét töredékei: Quia autem prefatus dominus Symon episcopus summi cancellariatus nostri fungitur honore sigillumque nostrum secretum ...sue est conservationi deputatum, ideo ad tollendam suspitionem... penes ipsum sigillum nostrum etiam sigilla fidelium nostrorum...Nicolai de Wylak inter cetera wayvode nostri Transsilvani ac Michaelis Orzag de Gwth summi thesaurarii nostre majestatis presentibus apprimi oussimus et apponi. - A szöveg alatt jobbra: Subscriptio manu propria W. rex. - In descensu nostro exercituali campestri prope oppidum Sabarie. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13620
Date: 1441-04-18
AbstractUlászló király figyelemmel Rozgon-i Symon egri püspöknek, Magyarország főkancellárjának sok és elévülhetetlen érdemére, melyeket főleg akkor szerzett, midőn a királyt Erzsébet királyné és az országnagyok teljhatalmú követei meghívták a magyar trónra és ő elindult az országba, hogy a választást véglegesítse, de közben Erzsébet királyné néhány hívével egyetemben megváltoztatván szándékát, a király útjába mindenféle akadályt gördített és szövetkezett a németekkel és csehekkel, de ezekkel az akadályokkal a püspök mitsem törődve, nagyszámú kíséretével a Szepességig eléje ment a királynak és őt egészen püspöki székhelyéig: Egerig kísérte. Majd miután a királyt az egri várban biztonságba helyezte, a saját elhatározásából, testvérei és barátai embereivel egyetemben Budára ment, hogy előkészítse a király útját és hogy biztosítsa a budai várat, amelyet Erzsébet királynénak a közelben lévő idegen csapatai elfoglalással fenyegettek. Miután erélyes fellépésével Budán mindent előkészített, visszament a királyért, akit most már az idegenek részéről semmi veszély nem fenyegetett. A püspök és testvéreinek a példája sok főpapot és főurat vonzott a király köré, akik a választást véglegesítették, mire olyanok is visszatértek a király hűségére, akik eddig Erzsébet királyné hívei voltak. Majd a király a püspököt másokkal egyetemben a győri vár megvételére küldte, ahova Erzsébet királyné magyar hívein kívül sok német és cseh zárkózott be Cillei Ulrik parancsnoksága alatt. Itt elfogták Cillei Ulrikot és mint foglyot a királyhoz küldték. A koronázást is megtartották és attól kezdve a püspök támogatta a királyt az uralkodás itteni kezdeti nehézségein át jó tanácsaival és személy- meg emberismeretével. Résztvett a püspök a királynak a Felvidék lecsillapítására indított hadjáratában is, ahol vitéz magatartása mellett főleg emberiességével segítette ama vidék megbékítését. Mindezekért a király neki adományozza Bozyn-i Groff Györgynek az országban akárhol található várait, városait és birtokait, melyeket amaz hűtlensége miatt vesztett el, mivel Erzsébet királynéhoz csatlakozva, királya és hazája ellen harcolt, tűzzel és vassal pusztítva az ország lakóinak a vagyonát, s így birtokai a koronára szálltak, a király pedig Symon püspöknek és általa édestestvéreinek: Rozgon-i István és György pozsonyi comeseknek, és rajtuk kívül Gwth-i Orzaag Mihály királyi kincstartónak és a három utóbbi ivadékainak adta azokat örök tulajdonul. Ha a megadományozottak valamelyike fiutód nélkül halna meg, része a többiekre száll. Megígérte a király a saját és utódai nevében, hogy Symon püspököt, István és György comeseket, továbbá Orzaag Mihályt a hűtlenné lett Groff György váraiban, városaiban és birtokaiban meg fogja őrizni, ha ezt nem tudná megtenni, akkor más, hasonló értékű várakat, városokat stb. köteles a nevezetteknek vagy utódaiknak adni. - A szöveg alatt papírfelzetes veresszínű pecsét; attól jobbra és balra egy-egy zöldszínű pecsét: Wylak-i Miklós erdélyi vajdának és Marczaly vajda fiának: Imrének, somogyi comesnek a pecsétje - a gyanu elkerülése végett, mivel a megadományozott püspök mint főkancellár őrzi a király titkos pecsétjét. - A szöveg alatt jobbra: Subscriptio manu propria: W. rex. - In descensu nostro exercituali campestri prope oppidum Sabarie. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13621
Date: 1441-04-20
AbstractUlászló király bizonyítja, hogy figyelemmel Naghmichal-i Pongrác fia: Miklós, Dénes fia: Bertalan, Mihály fia: György, fia János, János fia: László, Albert fia: János és Ewden fia: János érdemeire, azt a kegyet adja nekik, hogy a zemplénmegyei Naghmichal nevű városukban a vám jeléül kitűzhetik a kereket - rotam és ott igazságos vámot szedhetnek az összes kereskedőktől és más utasoktól, akik javaik után más vámhelyekhez hasonlóan kötelesek ott vámot fizetni. Evvel szemben kiköti, hogy a Naghmichal mellett elfolyó Laborczvize nevű patakon át jó és erős hidat kötelesek építeni és a Naghmichal területén lévő sarat fa- és földtöltésekkel megszüntetni, hogy azon a területen a kereskedők és az utasok szekereikkel és állatjaikkal akadálytalanul közlekedhessenek, mert ha ezt nem biztosítják, senki sem köteles nekik vámot fizetni. Meghagyja tehát az összes kereskedőknek és utasoknak, hogy akik Naghmichalon akarnak áruikkal keresztül menni, kötelesek itt is a szokásos és igaz vámot megfizetni, amelynek a lefizetése után királyi védelem alatt folytathatják útjukat. - A szöveg alatt rányomott pecsét. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis domino summo cancellerio referente. - In descensu nostro exercituali prope oppidum Sabarie. ULÁSZLÓ 1 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 33294
Date: 1441-05-05
AbstractZÁGRÁBI KÁPTALAN

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 13624
Date: 1441-05-31
AbstractA garamszentbenedeki konvent bizonyítja, hogy megjelent előtte Aran-i István és ily bevallást tett: Jóllehet Lewa-i Cheh Péter egykor elzálogosította neki a hontmegyei Gyergh nevű birtokot és később bizonyos ezüst és aranyozott tálcákat = scutellas, serlegeket = cuppas és .... = pelues helyezett nála zálogba, amelyek zálogértéke együttvéve 400 arany forintot tett ki, később Lewa-i Cheh Péter fia: László a 400 arany forintot megadta neki, amiről Aran-i István nyugtatta őt, Gyergh birtokot visszaadta neki és a záloglevelet semmisnek jelentette ki. - Hátán pecsét töredékesen. GARAMSZENTBENEDEKI KONVENT

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
< previousCharters1440 - 1441next >