Fond: MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)
Grouped by years:
Search inHU-MNL-DLKINL > MKANRAQ311 >>
Charter: 14230
Date: 1449-03-03
Abstract: Palocz-i László comes országbíró annak az ügynek a tárgyalását, amelyet Parucha-i Saphar Miklós indított Petry Ders ”dictus” Miklós ellen a leleszi konvent vizsgálati és idéző levelében foglaltak miatt és amelyet vízkereszt nyolcadán kellett volna tárgyalni, amikor az actort Ezen-i István képviselte a leleszi konvent ü. v. levelével, mivel Petry Miklós a törökök ellen inditott háborúban vesz részt, a következő évi vízkereszt nyolcadára halasztotta. - Záró pecsét nyomaival. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 14231
Date: 1449-03-04
Abstract: Palocz-i László comes országbíró bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt Rozgon-i János volt tárnokmesternek a fia: János, a székelyek comese, a saját és két testvére: Rynoldus és Osvaldus nevében, ezek terhét is magára vállalva, másrészt Mezthegenew-i Zerechen Péter, magára vállalva testvéreinek: Zerechen Györgynek és Ferencnek a terhét és bejelentették, hogy jóllehet Rozgon-i János, Rynoldus és Osvaldus között meg az id. Rozgon-i István temesi comes fia: János között a fehérvári káptalan előtt kötött megállapodás értelmében a többi között Debregecz várának a megváltását illetőleg, amely vár t.i. az id. Rozgon-i István temesi comesnél volt elzálogosítva, úgy állapodtak meg, hogy a Tolnamegyében fekvő Debregecz várat, amely Rozgon-i János kezéből idegen kézre került, Rozgon-i János és a másik három Rozgon-i: János, Rinoldus és Osvaldus közös költségen fogják visszaszerezni, és ha visszaszerezték, két egyenlő részre fogják felosztani, ennek az alapján Debregecz várának a megváltási árát: 3.000 arany forintot Zerechen Pétertől, Györgytől és Ferenctől vették fel ”per formam juris reacquirentis”. És mivel ennek az összegnek a felét, vagyis 1.500 arany forintot a nevezett Péter a saját és két testvére: György és Ferenc nevében előtte kifizette Jánosnak, Rynolduanak és Osvaaldusnak, azért János, két testvére nevében is nyugtatta Pétert, Györgyöt és Ferencet egyrészt az 1.500 arany forintról, másrészt az ellenük elkövetett összes károkozásokért és hatalmaskodásokért, azonfelül Debregecz várának minden zálogjogát - a vár felére vonatkoztatva - átadta a Zarachen-i testvéreknek avval a feltétellel, hogy ha idők folyamán Rozgon-i János, a temesi comes fia: a testvéreivel: Rozgon-i Jánossal, Rynoldus-szal és Osvaldus-szal kötött megállapodást megváltoztatná és Pétert, Györgyöt meg Ferencet Debregecz vár felének a birtokában zaklatná, úgy hogy a vár értékének megfelelőleg nem tudnának abban megmaradni, akkor Rozgon-i János, Rynoldus és Osvaldus kötelesek nekik az 1.500 arany forintot készpénzben visszafizetni; ha pedig ezt az országbíró előtt nem teljesítenék, akkor az első octavalis törvényszéken, amelyre Péter, György és Ferenc megidézik őket, kell az összeget letenniök; ha ezt akkor sem teljesítenék, abban az esetben birtokaikból - Thatha vára és tartozékai kivételével - a bírói ítélet szerint a királyi és a hiteleshelyi ember jelenlétében annyit szakíthatnak ki maguknak, amennyi a felbecslés szerint az 1.500 arany forintnak megfelel. Ha ezután abban a bíróilag megitélt birtokban Rozgon-i János, Rynoldus és Osvaldus később bármiképen zavarnák őket, akkor velük szemben a hatalmaskodás tényében maradnak el. Viszont békés birtoklás mellett a zálogösszeg visszafizetése esetén kötelesek a várat azonnal visszaaadni. - Más oldalról Zerechen Péter a saját és testvérei nevében kötelezte magát, hogy ha Rozgon-i János, Rozgon-i Istvánnak a fia, fel akarja tőlük venni Debregecz vára megváltási árának a másik felét, azt neki is ki fogja fizetni. Azonkívűl kötelezte magát Péter, hogy közben fog járni Salmar várának és tartozékainak Hwnyad-i János kormányzó részéről a Rozgoniak számára való visszajuttatásához, és hogy ugyanakkor visszacsatolják Salmar várához az időközben tőle elszakított Borosyenew birtokot. Azt is megigérte, hogy közben fog járni, hogy a kormányzó engedje el Rozgon-i János fiainak: Jánosnak, Rynoldusnak és Osvaldnak, továbbá Rozgon-i István fiának: Jánosnak összes birtokaik után 4 esztendőre a lucrum cameret. Ha ezt a közbenjárást nem teljesítenék, akkor elveszitik a Debregecz váráért kifizetett 1.500 arany forintot és a Rozgoniak tovább vihetik az ellenük való pert. Mindezekre Rozgon-i János és Zerechen Péter - mindketten testvéreik nevében is - önként kötelezték magukat. - Függő pecsét, a hártyáról leszakadva. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 14232
Date: 1449-03-06
Abstract: Palocz-i László comes országbíró a budai káptalanhoz. Jelentették előtte Rozgon-i János volt tárnokmester fiának: Rozgon-i Jánosnak, a székelyek comesének, továbbá testvéreinek: Rynoldusnak és Osvaldnak a nevében, hogy már régebben az id. Rozgon-i István temesi comesnek a fia: Rozgon-i János arra kötelezte magát, hogy amikor Rozgon-i János, Rynoldus és Osvald kérni fogják tőle az alant részletezett oklevelek másolatát, el fogja hozni az eredetieket az országbíró vagy más rendes bíró elé, miután előzőleg a királyi vagy a nádori és a hiteleshelyi ember útján figyelmeztetést kapott, és valamennyiről másolatot készíttet Rozgon-i János, Rynoldus és Osvald számára. A bemutatandó oklevelek a következők: Zsigmond királynak, Albert királynak és Erzsébet királynőnek a Chokakew várára vonatkozó oklevele és a reá vonatkozó 3 statuáló oklevél; majd a Thatha, Wythan, Gezthes és Essegwar várak és tartozékaik elzálogosításáról és statuálásáról szóló oklevelek; azután a Gerenczer, Zaar és Moor nevű falvakra és a bennük lévő nemesi curiákra vonatkozó oklevelek; az Wgalra vonatkozó adományozó és statuáló oklevél; a Zenthfalwa birtoknak elzálogosításáról és statutiojáról szóló oklevelek; a Buda városában őket illető ház megszerzéséről szóló oklevél; a Sydo, Macza és Irswazegh meg Hewiswelgh-i tartozékaik adományozásáról és statutiojáról szóló oklevelek; néhány elismervény Hewyswelghe és Tura birtokok átadásáról és más oklevelek, amelyek alapján azokaat a birtokokat a despotától megváltották; azután Gywnges város és tartozékainak az adományozásáról és statuálásáról szóló oklevelek; továbbá más, a Gywnges városára vonatkozó oklevelek, amelyek alapján a várost tartozékaival együtt Poharnok Istvántól visszaszerezték és a pozsonyi káptalan oklevele ugyancsak Gywnges megváltásáról; a Porozlo birtok adományozásáról és statuálásáról szóló oklevelek; Ulászló király záloglevele Olazy és Zenthlazlo városok elzálogosításáról; azután az az oklevél, melynél fogva Pan ”dictus” Pál Ulászló király előtt kötelezte magát Olazy és Zenthlazlo városoknak az exponenesek részére való átadására és mindazon többi oklevél, melyek magának az ifj. Rozgon-i Jánosnak saját pecsétjével lezárt registrumában foglaltatnak és vannak név szerint felsorolva. - A három Rozgon-i testvér most kérte az országbírót, hogy hivatalból figyelmeztesse Rozgon-i István fiát: Jánost, hogy ezen igéretének tegyen eleget. Azért az országbíró megkéri a káptalant, küldje a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi curiából külön kiküldött királyi ember keresse fel az id. Rozgon-i István fiát Jánost és jelentse neki királyi szóval, hogy a figyelmeztetéstől számított 15-ik napon mutassa be az országbíró előtt az összes, előbb felsorolt és a registrumban foglalt okleveleket éa készíttessen azokról Rozgon-i János fiai: János és Rynoldus meg Osvald részére másolatot, amiről a káptalan ugyancsak a 15-ik napra tegyen a királynak jelentést. - Kijelölt királyi emberek: Georgius de Konkol, vel Ladislaus de Baraczka, aut Nicolaus Baka de Dynye, ceu Georgius de Polyan, an Ladislaus de Damonya, neve Nicolaus de Bewd. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 14233
Date: 1449-03-08
Abstract: Palocz-i László comes országbíró a budai káptalanhoz. Jelentették előtte Rozgon-i János volt királyi tárnokmester fiának: Rozgon-i Jánosnak, a székelyek comesének és két testvérének: Rynoldusnak és Osvaldusnak a nevében, hogy az idősebb Rozgon-i István temesi comesnek a fia: Rozgon-i János kötelezvényében azt igérte nekik, hogy ha ő gyermektelenül találna meghalni, akkor Chokakew és Wytan várak tartozékaikkal együtt senki másra nem szállhatnak, mint Rozgon-i Jánosra, Rynoldusra és Osvaldra; ha pedig halála után születnének még gyermekei, akkor a két várnak és tartozékainak csak a fele száll rájuk, a másik fele pedig a születendő gyermekekre. Ennek következményeképen vállalta, hogy a két várnak kinevezett vagy kinevezendő várnagyait meg fogja esketni a szent evangeliumra, hogy amikor a haláleset bekövetkezik, a várnagyok Chokakew és Wytan várakat tartozékaikkal együtt át fogják adni Rozgon-i Jánosnak, Rynoldusnak és Osvaldnak; vagy az esetben, ha közben neki gyermeke születnék, a váraknak és tartozékaiknak a felét fogják nekik átadni, a másik fél a születendő gyermeknek maradván. Azért az országbíró útján figyelmeztetni akarják Rozgon-i Jánost a várnagyokkal szemben teendő kötelezettségére. Az országbíró megkéri tehát a káptalant, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi curiából külön kiküldött királyi ember menjen el Rozgon-i István temesi comes fiához: Jánoshoz és figyelmeztesse őt királyi szóval, hogy vegye ki várnagyaitól a Chokakew és Wytan várak átadására vonatkozó esküt az ő magtalan halála esetére. - Kijelölt királyi emberek: Georgius de Konkol, vel Ladislaus de Baraczka, aut Nicolaus Baka de Dynye, ceu Georgius de Polyan, an Ladislaus de Damonya, neve Nicolaus de Bewd. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 14234
Date: 1449-03-13
Abstract: Gara-i László nádor bizonyítja, hogy halasztó oklevele alapján vízkereszt nyolcadán - január l3. - megjelent törvényszéke előtt Bethlenfalwa-i Turzo György megbizottjaként Lompnycza-i István a szepesi káptalannak az ü. v. levelével és bemutatta előtte Zenthmyklos-i Pongracz ”dictus” István ellenében a szepesi káptalannak a vizsgálati és idéző oklevelét, mely magában foglalta a nádor elődjének: Hedrehwara-i Lőrinc nádornak a rendelkező oklevelét, mely szerint Turzo György nevében jelentették Lőrinc nádornak, hogy Zenthmyklos-i Pongracz István, Miklósnak a fia, az elmult zavaros időkben az exponensnek turócmegyei Zwchan, Waralya, Konczky, Nokchow és Kerpelen nevű birtokait jogtalanul a maga számára foglalta el és használja azokat most is, azonkívűl Zwchan birtokon várkastélyt illetőleg erődítményt épített a maga számára. Jogorvoslást kért. A volt nádor: Hedrehwara-i Lőrinc megkérte tehát a szepesi káptalant, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a nádori ember előbb a fenti ügyben vizsgálatot tartván idézze meg Pongracz ”dictus” Istvánt, Miklósnak a fiát Turzo György-gyel szemben az akkori Szent Jakab nyolcadára - augusztus 1. - a nádor elé jelezvén előtte, hogy akár megjelenik a nádor előtt, akár nem, a nádor a megjelenő fél kérésére az új decretum generalenak az ily foglalásokra vonatkozó pontja szerint fog eljárni. A káptalan Razthoka-i István nádori emberrel Eperies-i István kanonoktársát küldte ki, akik 1447. junius 1-én Turóc megyében vizsgálatot tartottak és mindent úgy találtak, amint a nádori irat magában foglalta, azért a nádori ember ugyanazon a napon a nevezett Pongracz Istvánt Zenthmyklos nevű részbirtokán Turzo György-gyel szemben Szent Jakab nyolcadára - augusztus 1. - a nádor elé idézte. A vízkereszt nyolcadára - január 13. - halasztott tárgyaláson Lompnycza-i István, Turzo György actor megbizottja a törvényes időn át hiába várt Miklós fia: Pongracz István megjelenésére, nem jött, amiért a nádor birságban marasztalta el. Itélet-hozatalára került a sor, amikor a nádor így érvelt: mivel az actor bejelentése szerint Zenthmyklos-i Pongracz István Zwchan, Waralya, Konzky, Nokchow és Kerpelen birtokokat azok tartozékaival együtt az elmult zavaros időkben Turzo György kezéből jogtalanul elfoglalta és elfoglalvaa tartja most is és Zwchan birtokterületén várkastélyt, illetőleg erődítményt épített és bár ezek miatt a decretum generale alapján megidézték Szent Jakab nyolcadára a nádor elé, de ő bűnösségének a tudatában az idézésnek nem tett eleget, azért ezek alapján úgy találta, hogy Pongracz Istvánt a hatalmaskodás tényében kell elmarasztalni és fej- és jószágvesztésre kell ítélni példaadás kedvéért is, nehogy mások hasonlóképen cselekedjenek, azért Pongracz Istvánt Turzo György-gyel szemben a hatalmaskodás tényében mondotta ki bűnösnek és így fej- és jószágvesztésre ítélte, javait 2/3 részben a bíró, 1/3 részben az ellenfél javára foglalva le. Erről Turzo György számára privilegialis oklevelet állított ki. - Függő pecsét. GARAI LÁSZLÓ NÁDOR
Charter: 2832
Date: 1449-03-13
Abstract: Garai László nádor előtt Zenthmarthon-i Pál fia Gergely azt állította, hogy leányági örökösödés révén őt, mint Zentmarthon-i Chemege fia TAmás leányának Scolasticának - aki Saadan-i Márkus fia Petew felesége - örökösét illeti meg Chemege fia Tamás Zenthmarthon-i birtokrésze, valamint a Fejér megyei Kaydanfelde, másként Kerth nevű pusztája, azonban tulajdonjoga bizonyítására semmiféle oklevelet nem tudott bemutatni. Ezzel szemben Zenthmarthon-i Bálint fia Albert és Imre fia Benedek, akik azt állították, hogy Pál fia Gergelyt csak a Chemege fia Tamás leánya után járó leánynegyed illeti meg a Zenthmarthon-i birtokrészekből, melyet ők pénzben óhajtanak megváltani, a nádor parancsára bemutatták a fehérvári káptalannak 1337. március 11-I, 1353. május 30-i, 1353. december 21-i és 1384. július 1-i, továbbá a székesfehérvári keresztes konventnek 1362. április 16-i, az ő tulajdonjogukat bizonyító oklevelét. Ezenkívűl megjelent a nádor előtt Sadan-i Kelemen fia János mester, fehérvári éneklő kanonok, aki a maga és számos névszerint felsorolt rokona nevében bemutatta a székesfehérvári keresztes konventnek 1432. május 28-i, és 1444. október 5-i, a szóbanforgó birtokrészek megosztására vaonatkozó oklevelét. A nádor és névszerint felsorolt bírótársai a bemutatott bizonyítékok alapján Zenthmarthon-i Bálint fia Albertnek és névszerint felsorolt rokonainak ítélték a perelt birtokrészeket, és kimondták, hogy Pál fia Gergelyt csak leánynegyed révén illeti meg meghatározott juttatás. - A szöveg alatt kancelláriai jegyzet. - Vörös-kék selyemzsinóron függő pecsétje leszakadt és elveszett. GARAI LÁSZLÓ NÁDOR
Charter: 2963
Date: 1449-03-16
Abstract: Gara-i László nádor megparancsolja az egri káptalannak, hogy Nagmihaly-i Suden fiai kérésére a birtokaikra vonatkozó 1335. nov. 26-án kiadott oklevelét írja át. GARAI LÁSZLÓ NÁDOR
Charter: 14235
Date: 1449-03-18
Abstract: Az országnagyok bizonyítják, hogy megjelent előttük Rozgon-i György és Sebestyén pozsonyi comeseknek, továbbá az id. Rozgon-i István fia: János fiának: Györgynek, azonkívűl Zechen-i László feleségének: Borbálának, meg Lászlónak a nevezett Borbálától született János nevű fiának: azután Katalin és Ilona nevű hajadonoknak, Rozgon-i György leányainak a nevében Wech-i László és tiltakozás formájában jelentette, hogy amint megbízói értesültek, Rozgon-i János és Rynoldus, a székelyek comesei és testvérük: Osvald meg az id. Rozgon-i Istvánnak a fia: János az őket is illető tolnamegyei Debregezth nevű várat annak minden tartozékával el akarják adni, zálogosítani vagy más formában elidegeníteni Mezthegnew-i Zerechen ”dicti” Péternek, Györgynek és Ferencnek. Azért Wech-i László a fentiek nevében tiltotta Rozgon-i Jánost, Rynoldust és Osvaldot, meg az id. Rozgon-i István fiát: Jánost a nevezett várnak bárminemű elidegenítésétől,Zerechen ”dicti” Pétert, Györgyöt és Ferencet pedig és mindenki mást annak a megvételétől, elfoglalásától és használatbavételétől. - A szöveg alatt pecsét nyomai. ORSZÁGNAGYOK
Charter: 14232
Date: 1449-03-19
Abstract: A budai káptalan jelenti a magyar királynak /:név nincs:/, hogy megkapta Palocz-i László comes országbírónak 1449. márc. 6-án kelt, teljes egészében közölt, figyelmeztetést elrendelő oklevelét, melynek értelmében Baraczka-i Lászlóval, a királyi curiából külön e célra kijelölt emberrel Péter papot küldte ki, egyházuk Szent Kereszt oltárának az igazgatóját, akik márc. 14-én kiszálltak az id. Rozgon-i István fiának: Rozgon-i Jánosnak Saar nevű birtokához, aki jóllehet otthon tartózkodott, nem mutatkozott a kiküldöttek előtt, de ezek ennek ellenére emberei útján u. o. és u. a. figyelmeztették, hogy a figyelmeztetéstől számított 15-ik napon mutassa be az országbíró előtt összeigért okleveleit és készíttessen azokról Rozgon-i János, Rynoldus és Osvaldus részére másolatot. - Hátán pecsét helye. BUDAI KÁPTALAN
Charter: 14233
Date: 1449-03-19
Abstract: A budai káptalan jelenti Palocz-i László országbírónak, hogy megkapta 1449 márc. 8-án kelt, teljes egészében közölt, figyelmeztetést elrendelő oklevelét, melynek értelmében Baracka-i Lászlóval, a királyi curiából külön kiküldött emberrel Péter papot, egyházuk Szent Kereszt oltárának az igazgatóját küldte ki, akik márc. 14-én elmentek Saar birtokra, ahol Rozgon-i János otthon tartózkodott ugyan, de előttük nem mutatkozott, mindamellett u. o. és u. a. emberei útján figyelmeztették, hogy vegye ki az esküt Chokakew és Wytan váraknak a várnagyaitól a két várnak a megállapodás szerint történő átadásáról az ő gyermektelen halála esetére. - Hátán pecsét nyoma. BUDAI KÁPTALAN
Charter: 14240
Date: 1449-03-23
Abstract: Gara-i László nádor annak a pernek a tárgyalását, amelyet Sowar-i Soos Miklós és Sowar-i Soos György, István, Simon és Miklós - képviselte őket Thegzes Domonkos a leleszi konvent ü. v. levelével - indítottak Rozgon-i István fia: János ellen - képviselte őt Sarwar-i Gergely a fehérvári keresztesek ü. v. levelével - melyet Palocz-i László comes országbírónak a halasztó levele alapján a szepesi káptalannak idéző levelében foglaltak miatt, vízkereszt nyolcadán kellett volna folytatniok Palocz-i László országbíró előtt, a felek akaratából Szent Jakab nyolcadára - augusztus 1. - halasztotta a nádori szék elé. - Záró pecsét töredékesen. GARAI LÁSZLÓ NÁDOR
Charter: 17108
Date: 1449-03-23
Abstract: Palocz-i László országbíró a budai káptalanhoz. Amikor Peczel-i Salamon fia János fia Benedek mester deákja néhai Peczel-i János deáknak a pestmegyei Peczel-en és a hozzátartozó Syra, Kewrtweles, Nandorfelde és Dwsnok prediumokon és Wechech-en lévő részei iktatásának ellenmondása miatt Peczel-i Kesew Jakabot, Harthyan-i Miklóst és Rozgon-i István volt temesi ispánt perbehivatta a király, a fehérvári káptalan és Hedrehwara-i Lőrinc nádor emberei által a Pest és Pilis megyék részére királyi parncsra 1438 Szent Mihály megjelenése utáni szerdára /máj. 13./ a Zenthfalwa falu mellett tartott nádori gyűlésre és az ellenmondás megindokolását kérte, a fenti Jakab és Miklós, továbbá a Rozgon-i István nevében a fehérvári káptalan ügyvédvalló levelével megjelent Wethe-i István azt válaszolták, hogy a felperes iktatásának azért mondtak ellen, mivel a fenti birtokrészek és prediumok okleveleik alapján megilletik őket és azokat egy későbbi határidőben készek bemutatni, mire a nádor elrendelte, hogy az alperesek a birtokrészekre és prediumokra vonatkozó okleveleiket Szent Mihály nyolcadán /okt. 6./ mutassák be Bathor-i István országbíró előtt, innen az oklevélbemutatás az országbíró perhalasztólevelével 1439 vízkereszt nyolcadára /jan. 13./ halasztódott, amikor azonban Rozgon-i István és Peczel-i Kesew Jakab nem jelentek meg, hiába várt rájuk Benedek deák, amiért az országbíró a szokásos bírságban elmarasztalva őket meghagyta azoknak másodszori megidézését okleveleik bemutatására és 6 márka bírság megfizetése végett Szent György nyolcadára /máj. 1./ honnan a Peczel-i Benedek, valamint a Rozgon-i István fia János közötti per, akire atyja halála folytán szállott a per, amelyből Kesew Jakab és Barthyan-i Miklós kibocsájtattak, - közben az országbíróság Bathor-i Istvántól elvétetvén és Rozgon-i Györgyre ruháztatván, akitől a prelatusok, bárók és az ország nemesei elvévén a méltóságot ő reá ruházták - az ő perhalasztó levelével, miközben István egy, János pedig két határidőben is tartoztak volna okleveleiket bemutatni, 22 márka bírsággal a jelen vízkereszt nyolcadára /jan. 13./ halasztódott, amikor Peczel-i Benedek deák annak bizonyítására, hogy Peczel-i néhai János deáknak a Peczel-en és a hozzátartozó Syra, Kewrthwelyes, Nandorfewlde és Dwsnok prediumokon és Wechech-en lévő részbirtokainak a fele őt illetik meg, bemutatta Lajos király 1372 nov. 22-én kelt megerősítésében Konth Miklós nádor 1364 márc. 30-án kelt oklevelét, Albert király 1439 máj. 28-án kelt megerősítésében György esztergomi érsek nádori bíró 1434 aug.-án kelt oklevelét, a budai káptalan 1435 jun. 6-án Pálóczi Mátyus nádor 1435 dec. 8-án kelt oklevelét, valamennyit tartalmi átírásban. Ezekkel szemben Rozgon-i idősebb István temesi ispán fia János nevében a fehérvári káptalan ügyvédvalló levelével megjelent Keresthwr-i Benedek bemutatta Albert király 1438 ápr. 4-én kelt tartalmilag átírt oklevelét. Amikor ezek után ítéletet akart mondani, Peczel-i Syke /diktus/ Benedek fia a fenti János deák kijelentette, hogy ő a fenti Fornas-i Saalamon fia János fia Benedek deákot összes birtok- és prediumrészei felébe örökösévé fogadta és neki azok felét átadta és most előtte, a prelatusok, bárók és előkelők előtt, minthogy gyermekei, testvérei és rokonai nincsenek a Peczel, Wechech birtokokon, Syra, Dwsnok, Kewrthwelyes, Nandorfewlde, Chemer, Rada, Bossenew, Thywadar, Dyoldocz, Lazar, Kesew, Kewrmesd, Berczel, Zwhna és Kewkenessew prediumokon birt részeinek a másik felét is Benedeknek adja. Minthogy az oklevelek bemutatása után úgy Peczel-i Benedek deák, mint Rozgon-i István fia János ítéletet kértek, azzal az indokolással, hogy jóllehet Albert király Rozgon-i István temesi ispán érdemei fejében Dwsnok prediumot neki, fiának: Jánosnak és atyai testvéreinek: Rozgon-i Simon fiainak: Istvánnak és Györgynek adományozta és ezen István, majd halála után a fia: János Dwsnok prediumot a Nandorfewlde és Kewrthwelyes nevű prediumokkal együtt minden törvényes iktatás nélkül bírta, ezen Dwsnok predium, valamint Syke /dictus/ Benedek fia János fenti birtok- és predium részeinek Benedek részére leendő iktatásakor ellenmondott, azonban mivel Kewrmesd-i Grisius comes fia Péter mester deák az Olivér királyi tárnokmester ítélőmestere a János deák nagyatyja Konth Miklós nádor előtt atyai testvéreit: Andrást, Jánost, Iwan fiait: Antalt és Andrást, nőági testvéreit: Pethryzlaus fiait: Miklóst és Benedeket, Pysty /dictus/ Pétert, testvérét, György fiait: Jánost és Barnabást, Dragon fiait: Barnabást és Dénest összes öröklött és szerzett birtokaiban örökösévé fogadta oly feltétellel, hogy ha azok közül valaki őt, feleségét és gyermekeit háborgatnák, vagy velük jogtalanságot tennének, birtokjogukat elvesztik, Lajos király ehhez királyi hozzájárulását adta és Iwan fia András kérésére hozzájárult ahhoz, hogy Péter mester deák leányait: Margitot és Klárát atyjuk birtokaiból ezen Péter két elhunyt leányának része is megillesse, Syke Benedeknek pedig az ezen Péter leányától: Bango-tól másképen Margittól származó fia János deák, lánya Ilona nevében is, György esztergomi érsek előtt mostohafiát: Benedek deákot törvényes fiává fogadta, Peczel, Syra, Dwsnok, Kewrtwelyes, Nandorfewlde, Chemer, Wechech, Rada, Bessenew, Thywadar, Dyoldolcz, Lazar, Kesew, Kermesd, Berczel, Zwhna és Kewkenessew birtokokon lévő részeinek felét átadta neki, amit Albert király királyi hozzájárulását adva Benedek deák részére megerősített, azonkívül Peczel-i János deák ő előtte összes birtokrészeinek a másik felét is Benedeknek adta, mindezen bizonyítékoknál fogva Albert királynak Dwsnok prediumot nem volt joga érdemei fejében István temesi ispánnak adni, Jánosnak pedig a többi felsorolt birtokokat és prediumokat bitorolni Syle Benedek fia János és következésképen Salamon fia János fia Benedek deák sérelmére, azért a Benedek deák által bemutatott és megerősített oklevelek és János deák bevallása alapján a Peczel és Wechech birtokokon, Syra, Kewrthwelyes, Nandorfewlde és Dwsnok prediumokon lévő részek Benedek deákot joggal megilletik és azokat neki a bíróságban vele együtt ülő prelatusokkal, bárókkal és az ország előkelőivel együtt neki megítéli és elrendeli, hogy Demsed-i Tamás, Bwd-i Demeter mesterek, Chempeshaza-i Bálint, Karachon-i János vagy Nema-i László a királyi kuriából kiküldött királyi emberek valamelyike iktassa be Peczel-i Benedeket a Peczel, Wechech birtokokon, Syra, Kewrthwelyes, Nandorfewlde és Dwsnok prediumokon lévő részekbe nem véve figyelembe Rozgon-i idősebb István temesi ispán fia János ellenmondását és az oktatásról a káptalan Szent Jakab nyolcadára /aug. 1./ tegyen jelentést a királynak. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 14241
Date: 1449-03-25
Abstract: Gara-i László nádor annak az ügynek a tárgyalását, melyet Chetnek-i János fia: András - képviselte Strees-i János a budai káptalannak az ü. v. levelével - indított Zalona-i István fiai: György és Péter ellen - képviselte őket Janok-i László az országbírónak az ü. v. levelével - amelyet a nádornak a halasztó oklevele alapján, a jászói konvent vizsgálati oklevelében foglaltak miatt vízkereszt nyolcadán - jan. 13. - kellett volna tárgyalni, a felek kérésére Szent György nyolcadára - május 1. - halasztotta. - Zárópecsét töredékesen. GARAI LÁSZLÓ NÁDOR
Charter: 14242
Date: 1449-03-29
Abstract: Dénes esztergomi biboros-érsek Armenci Tamáshoz, a Szent György vértanuról elnevezett esztergomi zöldmezei társas káptalan prépostjához, esztergomi kanonokhoz. Fellebbezés folytán eléje került az az ügy, mely folyt Erzsébet, az ifj. Gara-i Jánosnak, Corbaviai Tamás comes leányától: Ilonától született leánya mint actrix és Gara-i Dezső fia: János mint alperes között a Dezső özvegyének: Kathruskának és az Erzsébet édesanyjának: Ilonának, az ifj. Gara-i János özvegyének járó jegy és nászajándék miatt, amelyet eddig a pécsi vicarius tárgyalt és ítéletet is hozott Erzsébet javára, most a bíboros-érsek a fellebbezés átvizsgálását és a végső ítélet meghozatalát Tamás prépostra bízta. - A szöveg alatt pecsét nyomai. DÉNES ESZTERGOMI ÉRSEK
Charter: 14244
Date: 1449-04-03
Abstract: Palócz-i László comes országbíró a Jazow-i konventhez. Jelentette előtte Modrar Pál, aki jelenleg Nagida várában lakik, hogy be akarja magát vezettetni Nagida vár, Nagida birtok a malmokkal, Kamarocz, Zeztha, Chech, Makrancz, Bodolo a malommal, Sobrak puszta, Wywar a malommal, Panyok, Swchta a malommal, Nagnempthy, Felnempthy, a Kneynyecz más néven Kuszyna birtok szélén lévő malom, Peren, Lancz, Detk, Chan a malommal, Sadan puszta, Zykzo a benne lévő vámmal, Zygeth a malommal, Wyfalw, Aluadaz, Zaka puszta - Abawywarmegyében, Harnadnemthy a malommal, Pustamakrancz és Welethe - Zemplénmegyében lévő javak birtokába. Azért megkéri a konventet, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a királyi udvarból külön kiküldött ember szálljon ki Nagida várához és elsorolt tartozékaihoz és a szomszédok meghívása mellett vezesse be azok birtokába Modrar Pált az őt illető jogon. - Kijelölt királyi emberek: Georgius de Hym, sive Mathias de eadem, namque Blasius de Dobo, neve Osvaldus Boda de Kystarkan, aut Johannes de Saarno. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 14245
Date: 1449-04-04
Abstract: Palocz-i László comes országbíró bizonyítja, hogy megjelent előtte a Rozgoniak törvényes procuratora: Keresthur-i Benedek és Rozgon-i György pozsonyi comesnek, továbbá Rozgon-i István volt temesi comes fia: János feleségének :Erzsébetnek, azután az előbb nevezett Rozgon-i János fiának: Györgynek, majd Rozgon-i István volt pozsonyi comes fiának: Sebestyénnek a nevében tiltakozás formájában jelentette, hogy amint megbízói értesültek, Rozgon-i István temesi comes fia: János Rozgon-i Jánosnak a három fiával: Jánossal, Rynoldus-szal és Osvalddal bizonyos szerződésre lépett Chokakew, Thata, Wytan és Gezthes várakra és más, különböző megyékben fekvő birtokokra és javakra nézve Györgynek, Sebestyénnek, Erzsébet úrnőnek és György fiának a hátrányára, mert azon javak közül egyesek öröklött jogon, mások vétel vagy zálog címén őket is illetik. Azért Keresthur-i Benedek a fentnevezettek nevében tiltotta István comes fiát: Jánost a Rozgon-i János, Rynoldus és Osvaldus részére történő bevallásoktól. - Hátán pecsét helye. - Lent a jobb sarokban:Lecta. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 14246
Date: 1449-04-05
Abstract: Gara-i László nádor bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt Korogh-i János macsói bán, másrészt Maaroth-i János volt macsói bán özvegyének: Orsolyának és Maroth-i László volt macsói bán özvegyének: Borbálának a nevében a pécsi káptalan ü. v. levelével Abolma-i Zsigmond, aki László bánnak a két kiskorú fiát Lajost és Mathyust is képviselte és bejelentették, hogy jóllehet azelőtt János bán azt állította, hogy a baranyamegyei Lippo birtoknak a 3/4 részét a két özvegy tőle elfoglalta és hogy evvel neki 500 forintnyi kárt okozott, azért megkapván az engedélyt a proclamata congregatio generalis útján való tanuvallomásokhoz, ezek alapján elfoglalta Lippo birtok 3/4 részét és az okozott károk fejében elfoglalta a kiskoru Lajosnak és Mathyusnak a Baranya megyében fekvő Tharda, Zewrewk, Melegal és Zygeth birtokban lévő birtokrészeit a Tharda birtokban lévő vámmal együtt és azokba be is iktattatta magát. Azt is állította, hogy az általa Kaaranchhege-nek, az urnők részéről pedig Rekashege-nek nevezett szőlőhegyet és a körülötte lévő erdőket a boldogult László bán a zavaros időkben tőle elfoglalta, amiért a decretum generalenak erre vonatkozó határozata értelmében a szőlőhegyet és az erdőket is vissza akarja tőlük szerezni. - Viszont Lajos és Mathyus őt vonták perbe Lippo 3/4 részének és a Tharda, Zewrewk, Melegal és Zygeth birtokokban lévő birtokrészek és a Thardában lévő vám elfoglalása és a szőlőhegy és az erdők között lévő határjelek elpusztítása miatt. - Jó emberek közbenjöttével így egyeztek meg: János bán visszabocsátja a két özvegy kezéhez Lippo 3/4 részét és a Thorda, Zewrewk, Melegal és Zygeth birtokrészekben az árváktól elfoglalt javakat a Tharda-i vámmal együtt, az úrnőket az okozott károkért nyugtatja és a szőlőhegyre és az erdőkre vonatkozó bejelentését is visszavonja, mig Zsigmond megbízói nevében visszavonja a János bán ellen indított pereket és nyugtatja őt az okozott károkért. Kijelentették még e felek, hogy ha János bánnak valami keresete van Lippo 3/4 részét és a szőlőhegyet meg az erdőket illetőleg, azt a rendes bírói úton keresse. Erről a nádor a két özvegynek és a két árvának privilegialis oklevelet adott. - Függő pecsét. GARAI LÁSZLÓ NÁDOR
Charter: 14247
Date: 1449-04-08
Abstract: Palocz-i László comes országbíró az egri káptalanhoz. Megjelentek előtte egyrészt Serke-i Lóránd fia: György, magára vállalva János és Tamás nevű fiainak a terhét is, másrészt Rede-i Demeter fiai: Sandrinus és Mátyás, akik közül Sandrinus magára vállalta István, Benedek és Gergely nevű fiainak, mig Mátyás Kristóf és Péter nevű fiainak a terhét, és harmadikul megjelent előtte Ztanch-i Miklós, akik bejelentették, hogy jóllehet Lóránd fia: György Sandrinust, Mátyást és Miklóst a borsodmegyei Kaczala puszta statutiojánál történt ellenmondás miatt biróság elé idézte, mig Sandrinus, Mátyás és Miklós Lóránd fiát: Györgyöt hasonlóképen a nevezett Kaczala predium statutiojánál történt ellenmondás miatt vonták perbe, végre a hosszu pereskedés a jelen vizkereszt nyolcadán a nádor előtt békés megegyezéssel fejeződött be: megszüntettek egymás ellen minden pert, érvénytelenitettek minden arra vonatkozó periratot, azonkivűl Lóránd fia: György a jelenleg a kezén lévő Kaczala prediumnak az egyharmadát annak minden tartozékával átengedte Sandrinusnak, Mátyásnak és Miklósnak, semmi jogot sem tartva fenn magának és fiainak abban az egyharmadban; evvel szemben az utóbbiak átengedték illetőleg meghagyták ugyanannak a prediumnak a kétharmad részét Lóránd fiának: Györgynek szintén teljes joggal. Ehhez az elválasztáshoz és a statuáláshoz a királyi és a káptalan-i ember kiküldetése vált szükségessé, azért az országbíró megkérte a káptalant, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében a külön kiküldött királyi ember szálljon ki Kaczala prediumhoz és a szomszédok jelenlétében ossza fel azt három részre, amelyek egyikét, a Karlo birtok felöli részt juttassa Sandrinusnak, Mátyásnak és Mihálynak, a másik két részt pedig, a Kaza felé eső részt juttassa Lóránd fiának: Györgynek, senkinek az ellenmondását sem véve figyelembe. - Záró pecsét töredékesen. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 2963
Date: 1449-04-15
Abstract: Az egri káptalan Gara-i László nádor parancsára átírja 1335. november 26-án kiadott oklevelét. EGRI KÁPTALAN
Charter: 14255
Date: 1449-04-18
Abstract: Lásd Palocz-i László comes országbíró hosszú oklevelének és az országbírónak benne átírt 1448 jun. 22-én kelt oklevelének, továbbá az ugyanott átírt, 1448 jul. 13-án kelt oklevélről szóló három regesztát a DL 14252 alatt. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 14254
Date: 1449-04-18
Abstract: Lásd Palocz-i László comes országbíró hosszú oklevelének a regesztáját az előbbi szám: a DL. 14252. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 14253
Date: 1449-04-18
Abstract: Palocz-i László comes bizonyítja, hogy midőn a budai káptalannak a figyelmeztető oklevele és az országbíró előtt már régebben tett kötelező ígérete szerint Rozgon-i István volt temesi comes fiának: Rozgon-i Jánosnak márc. 28-án az országbíró előtt be kellett mutatnia eredetiben az összes okleveleket, melyek Thata, Gezthes, Vytan, Chokakw és Esegwar várakra, tartozékaikra és minden más birtokra vonatkoznak, amelyek az említett Rozgon-i István temesi comes fiát: Rozgon-i Jánost és Rozgon-i János volt tárnokmester fiait: Jánost, Rynoldust és Osvaldot egyaránt illetik, hogy az országbíró azokról az utóbbiak számára másolatot készítsen, a jelzett időpontban Rozgon-i István fiának: Rozgon-i Jánosnak a törvényes procuratora: Kerezthur-i Benedek előhozta és bemutatta a nevezett várakra és birtokokra vonatkozó összes okleveleket, amelyeknek a jegzékét egy lepecsételt registrum tartalmazza, de nem tudta bemutatni Albert király feleségének: Erzsébet királynénak egy, hártyán kiállított oklevelét, mely éppen a nevezett Vytan, Gezthes, Thata, Chokakw és Esegwar várakról meg tartozékaikról szólt, amint hiányzott az ezek statuálásáról szóló káptalani oklevél is, továbbá a Mwr és Gerencher falvakban lévő curiákról szóló oklevél is a registrumban jelzett anyagon kiállított példánya, azonkívűl az esztergomi káptalannak Zenthfalwa birtok elzálogosításáról szóló oklevele, amelynek csak a német nyelvű másodpéldányát tudta bemutatni, és több, a Debrew birtok elzálogosítására vonatkozó oklevél is, amelyek a registrumban mind fel voltak sorolva. A többit mind bemutatta az országbíró előtt, aki azokról nyugtatta is Rozgon-i Jánost és mindazokról másolatot is állított ki Rozgon-i János, Rynoldus és Osvaldus részére. - Hátán pecsét töredékei. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 14252
Date: 1449-04-18
Abstract: Palocz-i László comes bizonyítja, hogy a budai káptalan figyelmeztető oklevele alapján megjelent törvényszéke előtt márc. 28-án Apathy-i Imre literatus az országbíró ü. v. levelével és Rozgon-i János királyi tárnokmester fiainak: Rozgon-i Jánosnak, Rynoldusnak és Osvaldnak, a székelyek comeseinek a nevében bemutatta előtte Rozgon-i István volt temesi comes fia: János ellenében a budai káptalannak az országbíró rendeletére a királyhoz adott válasziratát, mely magában foglalta az országbírónak a rendelkező oklevelét is, mely szerint az említett Rozgon-i János, Rynoldus és Osvaldus nevében jelentették az országbírónak, hogy Rozgon-i Istvánnak a fia: János már régebben kötelezte magát arra, hogy midőn ők hárman kérni fogják tőle az alant felsorolt oklevelek bemutatását, t. i. három királyi oklevél: Zsigmond császárnak és királynak, Albert királynak és Erzsébet királynőnek az oklevele és velük kapcsolatban három statuáló oklevél, melyek mind Chokadkew várára és tartozékaira vonatkoznak, azonkívűl a Tatha, Wytan, Gezthes és Esegwar váraknak és tartozékaiknak, meg a Gerencher, Zaar és Mur falvaknak és az azokban lévő curiáknak az elzálogosításáról és statutiojáról szóló oklevelek, továbbá az Ugal birtok adományozásáról és statuálásáról szóló oklevelek, majd a Zenthfalua birtok elzálogositásáról és statuálásáról szóló oklevél; azután egy bizonyos budai házról szóló oklevél, azonkívűl a Hewysuelgeben lévő Sydo, Macha, Irswazeg és tartozékaik adományozásáról és statutiójáról szóló oklevelek, majd néhány elismervény Hewyzwelge és Tura birtokokról és más oklevelek, melyek alapján ezeket a birtokokat a despotától megváltották; azután a Gynges város adományozásáról és statuálásáról szóló oklevelek és több más oklevél ugyanerről a városról, amelyek alapján Gynges városát tartozékaival együtt Poharnok Istvántól megváltották, amikhez hozzájárul a pozsonyi káptalannak hasonlóképen Gynges város megváltásáról szóló oklevele, továbbá a Porozlo birtok adományozásáról és statuálásáról kiadott oklevél; majd Ulászló királynak Olazy és Zenthlazlo városok elzálogositásáról szóló oklevele és azok az oklevelek, amelyekben Paan ”dictus” Pál lekötelezte magát Ulászló király előtt Olazy és Zenthlazló városok átadására nézve, ezeknek és mindazoknak az okleveleknek a másolatát, amelyek bennfoglaltatnak és egyenként vaannak felsorolva abban a registrumban, amelyet az ifj. Rozgon-i János a saját pecsétjével látott el és amelyekre nézve megigérte, hogy azokat a kancellár, a nádor vagy az országbíró előtt be fogja mutatni, ha előzőleg erre a királyi vagy a nádori és valamely hiteleshelyi ember útján figyelmeztetést kapott, és valamennyiről másolatot készített az említett három Rozgon-i testvér számára. Ezen kötelezvény alapján kérték most az országbírótól ennek a végrehajtását. Az országbíró felkérte a budai káptalant emberének a kiküldésére, akinek a jelenlétében a királyi curiából külön kiküldött királyi ember keresse fel az id. Rozgon-i István fiát: Jánost és figyelmeztesse őt a király nevében, hogy a felsorolt okleveleket köteles a figyelmeztetéstől számított 15-ik napon az országbíró előtt eredetiben bemutatni, hogy az országbíró valamennyiről másolatot készítsen Rozgon-i János fiai: János, Rynoldua és Osvaldus részére. A figyelmeztetés megtörténtéről a káptalan a 15-ik napra tegyen a királynak jelentést. A káptalan a királyi curiából külön delegált emberrel: Barachka-i Lászlóval Péter papot, egyházuk Szent Kereszt oltárának az igazgatóját küldte ki, akik márc. 14-én kiszálltak az id. Rozgon-i István fiának: Jánosnak Szaar nevű birtokához, de jóllehet János otthon tartózkodott, előttük nem mutatkozott, ennek ellenére u. o. és u. a. figyelmeztették őt emberei útján, hogy a figyelmeztetéstől számított 15-ik napon mutassa be az országbíró előtt a registrumban foglalt összes okleveleket, hogy azokról másolatot adhassanak Rozgon-i Jánosnak, Rynoldusnak és Osvaldusnak. - A káptalan oklevelének a bemutatása után a három Rozgon-i testvér procuratora bemutatta magának az országbírónak ”sigillo nobiscum portanti consignatas” patens oklevelét, mely tartalmazta Rozgon-i István fiának: Jánosnak a kötelezvényét arra az esetre, ha a bemutatást nem teljesitené. Ezt az oklevelet szóról-szóra közli. Sőt bemutatta ugyanaz a procurator a Rozgon-i István fiának: Jánosnak saját jegyzőjétől irt és Rozgon-i Jánosnak a saját pecsétjével ellátott registrumát is, mely az eredetiben átvett okleveleket ill. azok feljegyzését tartalmazta. Ezt is szóról-szóra közli. Az oklevelek bemutatását éppen ezen registrum alapján kérte az actorok procuratora. Kerezthur-i Benedek, Rozgon-i István fiának: Jánosnak a nevében a fehérvári káptalannak az ü. v. levelével kijelentette, hogy ura nevében kész az okleveleket a registrum szerint bemutatni, de egy záloglevelet, melyet Erzsébet királyné, Albert király felesége adott Vitan, Gezthes, Tata és Esegwar várakról és tartozékaikről, meg a Gerencherben és Murban lévő curiákról, továbbá a fehérvári káptalannak az ezekbe való statuálásáról szóló oklevelet, azonkívűl az esztergomi káptalannak a Zenthfalua elzálogositásáról szóló, német nyelven kiállitott oklevelét és néhány, Debrew birtok elzálogositásáról szóló oklevelet nem tud a registrum szerint átadni, mert Erzsébet királynénak az oklevele nem hártyán van kiállitva, amint azt a registrum jelzi, hanem papiroson, viszont az erről szóló statuáló oklevél hártyán, és nem papiroson, ami szintén ellenkezik a registrum feljegyzésével. Ezeket be is mutatta az országbíró előtt. Bemutatta azonkívűl az esztergomi káptalannak német nyelvű oklevelét is, mely szerinte egyezik az esztergomi káptalannak latin nyelvű oklevelével; ugyszintén bemutatta Noglar Mihály budai polgárnak a saját pecsétje alatt kiadott három német nyelvű oklevelét is. Nem tudta bemutatni a Debrewre vonatkozó elzálogosító okleveleket, mert azok - mint mondotta - nincsenek is ura birtokában, nem is voltak, és csak véletlenül, a registrum írójának a figyelmetlensége folytán kerültek abba: azokat Rozgon-i János fia: János nem is adta át az ő urának. Erre ura kész megesküdni vagy párbajt vívni. Evvel szemben Rozgon-i Jánosnak, Rynoldusnak és Osvaldusnak a procuratora kijelentette, hogy bár Rozgon-i Jánosnak a procuratora átadta a regustratumban foglalt oklevelek legtöbbjét, megbízói mégsem lehetnek az átadással megelégedve, mert ők (nem) Erzsébet királynénak nem azt a papiroson kiállított oklevelét adták át eredetiben, hanem a hártyán kiállítottat, ami a statuáló oklevélre is vonatkozik éppen fordított anyaggal, mert ezeknek az értelmük is más. Ezek miatt és a többi hiányzó oklevél miatt Rozgon-i István fiát: Jánost el kell marasztalni a saját kötelezvényében foglaltakban, vagyis az oklevelekben foglalt birtokoknak az elvesztésében. - az országbíró a bemutatott, a registrummal egyező oklevelekről megadta Rozgon-i János, Rinoldus és Osvaldus részére a kívánt másolatokat, de a megváltoztatott vagy a hiányzó oklevelekre nézve nem fogadta el Rozgon-i István fiának: Jánosnak sem a felajánlott esküjét, sem a párbajt, hanem birótársaival egyetemben őt saját kötelezvénye alapján az oklevelekben foglalt birtokainak az elvesztésére ítélte, amelyek a három Rozgon-i testvérre szállnak. - Az oklevél hátán pecsét nyomai. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Charter: 14256
Date: 1449-04-27
Abstract: Gara-i László nádor jelenti, hogy megjelent előtte Marczaly bánnak a fia: György és magára vállalva László nevű fiának meg István nevű testvérének és ez István fiának: Jánosnak a terhét bejelentette, hogy a veszprémmegyei Maros és a somogymegyei Jwth birtokokban lévő birtokrészeit azok minden tartozékával 70 arany forintért elzálogosította Buda-i Farkas Lászlónak és feleségének: Forthlin Margitnak, akiknek joguk van azokban bármikor adót szedni, mintha öröklött birtokaik volnának. Megigérte, hogy meg fogja őket azok tulajdonában védeni mindenkivel, de elsősorban testvéreivel és örököseivel szemben; ha ezt nem tenné, akkor Farkas Lászlóval szemben az összeg kétszeresében és a vesztett párbaj vétségében marad el. Megadta a zálogbavevőknek a továbbzálogositás jogát is a velük kötött feltételek mellett. Ha a birtok miatt perre kerülne a dolog, Farkas László költségeit György aranyban köteles megtéríteni, amint a visszaváltás is ”in puro auro” történjék; a visszaváltási összeget György köteles Farkas László és felesége budai házánál 8 nappal előbb letétbe helyezni, amely időn belül ők még a zálogbirtokban maradhatnak. - Hátán pecsét töredékei. GARAI LÁSZLÓ NÁDOR
Charter: 14244
Date: 1449-04-30
Abstract: A jászói konvent /:Lukács prépost és a konvent:/ bizonyítja, hogy megkapta Palocz-i László comes országbírónak 1449 ápr. 3-án kelt, teljes egészében közölt, Modrar Pál Nagida-i várnagy részére szóló oklevelet, melynek értelmében Hym-i György-gyel és Kistarkan-i Boda Osvaldus-szal mint külön királyi emberekkel Péter rendi testvért küldte ki, akik ápr. 7-én kiszálltak Nagida várához és a meghagyó oklevélben elsorolt birtokokhoz, malmokhoz, vámhoz és a szomszédok meghívása mellett bevezették Modrar Pált a nevezett vár, birtokok, malmok, a Zykzoban lévő vám és más javak birtokába minden ellenmondás nélkül. - A megjelent szomszédok: Jacobo de Mentzent, Ladislao de Zakal, Mathia et Benedicto de Hym, Sigismundo de Chychyr, Francisco Boko, castellano castri Wamus, in nomine Emerici filii wayuode de Wamus, necnon Georgio et Johanne de Zemere, Ladislao de Suhtha, Andrea de Kyked, Nicolao de Lazlocz. - Függő pecsét. - Lent littere alphabeto intercise. Lukács jászói prépostjászói konvent
You are copying a text frominto your own collection. Please be aware that reusing it might infringe intellectual property rights, so please check individual licences and cite the source of your information when you publish your data
