Bude. quinquagesimo secundo die oct. f. epiphaniarum Domini. Gara-i Miklós nádor jelenti, hogy midőn Zsigmond király in civitate sua Brunna vocata, in partibus Moravie 1421. ápr. 5-én kelt, titkos pecsétje alatt kiadott oklevele szerint figyelembe véve Nana-i Kompolth Istvánnak és fiának, a boldogult Péternek, volt királyi pohárnok mesternek az érdemeit, nekik adta a Bach-megyei Gwze, Alch, Zerdahel, Obancha, Mendzenth, Utyhtelek és Chalaz nevű birtokokat, amely birtokoknak a fele már eddig is a nevezettek kezén volt mint a Péterre szállt anyai örökség, viszont a birtokok másik felét egyesek mint jurium regalium celatores tartották eddig jogtalanul a kezükben, most országnagyjainak a hozzájárulásával új adomány címén adta azokat a nevezetteknek, hozzáadva a bennük lévő királyi jogot is és az új adomány birtokába Nana-i Kompolth Istvánt és fiát: Pétert Pordanch-i István királyi és Kelemen jegyző, a bácsi káptalan embere útján vezettette be, amint erről - a bácsi káptalannak 1421. aug. 1-jén kelt oklevele tanúskodik, de a statutionak többen ellenmondottak, amiért Nana-i Kompolth István a királyi és a bácsi káptalani ember útján Zenthkyral-i Patoch fia: Tamás fiát: Zsigmondot, aki Gwze-i András leányától: Anko úrnőtől született, továbbá Monostor-i László fiát: Lászlót és leányát: Borbálát, a Madab-i vajda fia: János fiának: Tamásnak a feleségét, akik szintén Anko úrnő leszármazottjai, a nádor elé törvénybe idéztette. Több halasztás után végre vízkereszt nyolcadán érdemlegesen tárgyalták az ügyet, amikor mind Nana-i Kompolth István, most már mint országbíró, mind pedig Zsigmond és László személyesen jelentek meg a nádor előtt, míg Borbálát a saját ura: Tamás képviselte az aradi káptalan ü. v. levelével. Az alperesek kijelentették, hogy a statutionál azért mondottak ellen, mert a jelzett birtokok fele anyai ágon őket épp úgy megilleti, mint ahogy a másik fele megillette Pétert s így a király az ő jogaik rovására adományozta azokat Istvánnak, most már országbírónak. A nádor kérdésére, tudják-e fenti állításaikat valamivel igazolni, tagadó választ adtak. Akkor a felek kölcsönösen engedélyt kértek a nádortól, hogy békére léphessenek. A megegyezés szerint Nana-i Kompolth István comes magára vállalva három fiának: Lászlónak, Miklósnak és Jánosnak a terhét, úgyszintén Patoch fia: Tamás fia: Zsigmond magára vállalva Tamás, Frank, János és László nevű fiainak és Apollonia, Katalin és Zsófia nevű leányainak a terhét, azonkívül Monostor-i László fia: László, még nőtlen, és végül a Nadab-i vajda fia: János fia: Tamás feleségének: Borbálának és István, András, János és Miklós nevű fiainak, és Zsófia meg Dorottya nevű leányainak a nevében ily egyezségre léptek: Nana-i Kompolth István átengedi Zsigmondnak, Lászlónak és Borbálának a vitás területet, vagyis a birtokok felét az Obancha birtokban lévő paskakywrty nevű terra usualis felével, amivel a fentnevezettek meg voltak elégedve, míg a birtokok másik felét, valamint a terra usualis másik felét István országbíró és a fiai birtokolják továbbra is. Ha a szerződő felek valamelyike, vagy örökösei gyermektelenül halna el, annak birtokrésze a másikra száll. Ha egy harmadik személy pert támasztana a fenti birtokok miatt, azokat közös költséggel fogják védeni. Ha valamelyik fél a szerződést megszegné, 100 márkában marad el és elveszti birtokrészét. (:Teljes szöveg.:) Eredeti, hártya, függőpecsétje hiányzik.- Regeszta forrása: OL regeszta GARAI MIKLÓS NÁDOR