Bathor-i István comes országbíró bizonyítja, hogy midőn a Zsigmond királytól adományozott biharmegyei Feleghaz birtokban lévő birtokrésznek a statutiojánál történt ellentmondás miatt Hozzywazo-i Bothos Péternek a fiai: István és Péter Kereky-i Benedeket, továbbá Hodos-i Jako fiát: Györgyöt, Pelbarthhyda-i Mayosi Pétert és ennek a fiát: Lászlót, azonkívűl Zelemer-i Lászlót a törvényes formák közt Szent György nyolcadára a királyi személyes jelenlét elé törvénybe idézték, ezen a nyolcadon eléje járult Warad-i /:de Waradino:/ Tamás literatus és megbízói az említett Péter fiai: István és Péter nevében a váradi káptalannak az ü.v. levelével igazolni akarván, hogy Zsigmond király az ő Feleghhaz-i birtokrészét, amely addig ”pro honore” a királyi ügyvivő: Rawen-i Mihály mester kezén volt, és a benne lévő királyi jogot a nevezett Péter fiának: Istvánnak az érdemeire való tekintettel a felperes Istvánnak és általa testvérének: Péternek és Péter utódainak adományozta, bemutatta a királynak 1437. nov. 1-én Prágában kelt oklevelét, majd annak az igazolására, hogy Zsigmond királyt a nevezett Feleghhaz birtokban valóban megillette az adományozott birtokrész, két oklevelet mutatott be: 1 /Gara-i Miklós nádornak 1433. márc. 13-án kelt, a váradi káptalanhoz intézett ítéletlevelét, és 2/ a váradi káptalannak a statutio megtörténtéről szóló 1433. jul. 4-én kelt oklevelét. Ezek bemutatása után István és Péter procuratora kívánta, hogy Kereky-i benedek, Hodos-i Jako fia: György, Pelbarthhyda-i Mayosi Péter és ennek a fia: László, továbbá Zelemer-i Miklós és László indokolják meg a statutionál történt ellentmondásukat. Ekkor Zelemer-i László és Mayosi Péter a maguk személyében, azonkívűl a nevezett László testvérének: Miklósnak a nevében is a váradi káptalannak az ü.v. levelével, majd Mayosi Péter László nevű kiskorú fia nevében is kijelentették, hogy a bemutatott oklevelek ismerete után továbbra nincs szándékuk ellentmondani a Zsigmond királytól István és Péter részére történt adományozás folytán elrendelt statutionak, hanem a kezükön lévő Feleghhaz-i birtokrészt a királyi adomány alapján átadják Istvánnak és Péternek; azután Jako fiának: Györgynek a procuratora is kijelentette, hogy a nádornak a király javára és ellenük hozott ítélete ellen semmi kifogást nem emelhetnek. Ezek után úgy találta törvényszerűnek, hogy a Felleghhaz-i birtokrészt a királyi adomány alapján Péter fiainak: Istvánnak és Péternek kell odaítélni, Kereky-i Benedeket pedig jogtalan ellentmondása miatt annak a birtokrésznek a becsértékében kell elmarasztalni és bírótársaival együtt így is mondta ki az ítéletet. Azért felkérte a váradi káptalant, küldje ki a testimoniumát, akivel a királyi curiából külön kiküldött királyi ember szálljon ki a nevezett Felleghhaz nevű birtokhoz és benne a Zsigmond királyt illető részhez és a szomszédok meghívása mellet vezesse be annak a tulajdonába Hozywaro-i Péter fiait: Istvánt és Pétert királyi adomány címén, Zelemer-i Lászlónak és Miklósnak, Pelbarthyda-i Mayosy Péternek és László nevű fiának, Hodos-i Jako fiának: Györgynek, Kereky-i Benedeknek és bárki másnak az ellentmondását figyelmen kívűl hagyta. A statutioról a káptalan Szent Mihály nyolcadára tegyen a királynak jelentést. Ezen a nyolcadon István személyesen jelent meg az országbíró előtt, testvérét: Pétert a váradi káptalannak az ü. v. levelével képviselve és bemutatta a váradi káptalannak a megtörtént statutioról szóló privilegialis oklevelét, amelyet teljes egészében közöl. Mivel ebből látta, hogy a birtokrész statutioja szabályszerűen megtörtént az említettek ellenmondásának a figyelmen kívűl hagyásával, azért bírói hatalmánál fogva a statutiot megerősíti és a birtokrészt örök tulajdonul Istvánnak és Péternek hagyja, amiről függő pecsétje alatt privilegialis oklevelet ad nekik. BÁTORI ISTVÁN ORSZÁGBÍRÓ  

Language: Latin