10. d. oct. Ass. b. virg. Buda. Zeech-i Miklós országbíró és turóci ispán tudtul adja, hogy Abraam fia András Nagyboldogasszony nyolcadán (augusztus 22.) a pozsegai káptalan idéző levele szerint elébe járulva Gnoynicha-i Márk fia Domonkos ellen az idéző levelet bemutatta, amelyben az állt, hogy Abram fia András a királyné elé járulva a királynénak azt mondta, hogy Gnoynicha-i Mark fia Domonkos Chyrkuenyk possessiót elfoglalta, amelynek okát tudni akarja. Az idéző levél bemutatása után Domonkos azt felelte, hogy Chyrkuenyk possessiót Ibrahun fia Abraam, András apja és Abraam fivére, Iwan Mowr fia Marknak, az apjának 32 márkáért és Isalth-nak, nővérüknek, Mark feleségének leánynegyedül adták. Bizonyítékul 3 oklevelet, a boszniai káptalan 1306-ban kelt privilégiális oklevelét, Lampert országbíró 1322-ben kelt patens oklevelét és Pál országbíró 1340-ben kelt privilégiális oklevelét mutatta be. Mivel a boszniai káptalan privilégiális oklevele szerint Chyrkuenyk birtokrészt János fia Ábrahám, András apja mind bizonyos pénzösszegért (32 márkáért), mind Isalth, Ábrahám nővére leánynegyedéért András születése előtt eladta és átadta, és Márkot a birtok miatt szavatolta, Ábrahám fia András a possessiót patvarkodón követelte az országbíró előtt, ezért az országbíró János veszprémi püspökkel, Péter fia Tamás királyi ajtónálló mesterrel, Elek fia János mester Gymus-i várnaggyal és az ország más nemeseivel Ábrahám fia Andrást patvarkodásban marasztalja el és Chyrkuenik possessiót Mark fia Domonkosnak ítéli. Átírva a pozsegai káptalan 1363. szeptember 25-i oklevelében. - Regeszta forrása: OL regeszta (Bándi) SZÉCSI MIKLÓS ORSZÁGBÍRÓ