13. d. term. pren. (II. p.Oculi). Tamás országbíró és turóci ispán tudtul adja, hogy Szent Márton nyolcadán az elmúlt évben a bárókkal és az ország nemeseivel bírói széket ült, ahol Jakab mester királyi kúriai nótárius Erzsébet királyné nevében bemutatta az országbíró két bírságlevelét a budai káptalan ellen, amelyek szerint a budai káptalan hamvazószerda nyolcadán, illetve Mindenszentek nyolcadán a királyé ellenében az Ewren possessióba történt beiktatásnál való ellentmondás tárgyában nem jelent meg, ezért az országbíró megbírságolta, ugyanott az országbíró ítéletlevelét és László csázmai prépost, kápolnaispán, királyi titkos kancellár jelentését is bemutatta, amelyek szerint midőn a királyné Albrecht budai polgárt és az óbudai káptalant a Pilis megyei Ewren possessió statuciójánál történt ellentmondás miatt (a birtoknak a királyné részére történt visszafoglalásakor) a király előtt perbe vonta, a per halasztásokkal húsvét 22. napja utáni hétfőre halasztódott, ekkor Jakab deák a királyné nevében az ellentmondás okát kérdezte. Albrecht a birtokot (Ewreen) oklevelek erejénél fogva sajátjának mondta, s 2 privilégium parját mutatta be: I. Károly királyét és a budai káptalanét. Ezek szerint Euren Pilis megyei királynéi birtokot a Károly király oklevelében foglalt határokkal a szomszédos possessióktól elkülönítve előbb I. Károly király felesége hozzájárulásával Tese ajtónálló mesternek adományozta, Tese halálával Eureen possessiót Erzsébet, Tese özvegye, Albreht felesége Tese mester fiai: András és László jelenlétében a budai káptalan előtt, mint hitbért Albrehtnek, a férjének adta át. Ezzel szemben János mester, a budai káptalan custosa a budai káptalan nevében azt állította, hogy a budai káptalannak Euren possession jussa van és hosszú ideje a megyebeliek tudtával a birtokban van. Bemutatta Henrik egykori bán és tárnokmester és albírája és a hévizi konvent okleveleit, amely szerint bizonyos Eureen-i szőlőművesek, midőn a káptalan Henrik bán előtt perbe vonta őket, tanúbizonyítással a hévizi konvent előtt a budai egyháznak tartozó szőlőműves szolgálati kötelezettségük bebizonyosodott a budai káptalanhoz tartozók voltak. Az oklevelek bemutatása után az országbíró megkérdezte János custost, hogy a káptalannak Euren-i birtokjogáról van-e más oklevele is. János custos, a budai káptalan prókátora azt felelte, hogy a káptalannak az említett okleveleken kívül más oklevele nincs, nem is tud mást bemutatni. Az Euren possession lévő birtokjogára vonatkozó okleveleket váratlan tűz a budai egyházban elpusztította. Mivel a káptalan jogaira vonatkozó említett oklevelek az országbírónak és a vele bíráskodó báróknak elégtelennek tűntek, és Henrik bán és tárnokmester és albírája és a hévizi konvent oklevelét érvénytelennek tartották, mivel a Tese mesternek a király által adományozott birtokrészről és a budai káptalan prókátora által a káptalanénak mondott birtokrészről bizonyosat nem mondott, az országbíró köztudományvételt tartott szükségesnek. László csázmai prépostnak, kápolnaispánnak, királyi titkos kancellárnak írva kérte, küldje ki hiteles emberét, akinek jelenlétében Teuteus királyi ajtónálló mester és Vgal-i Pál egykori bán országbírói ítélőmester királyi kúriából kiküldött királyi emberek pünkösd utáni kedden a felek között vitás Euren possessiót a Károly király oklevelében foglalt határok szerint járják meg, a szomszédoktól és határosoktól tudják meg, hogy melyik, mekkora, milyen határokkal elkülönített birtokrészt adományozott Tese mesternek a király, milyen, mekkora birtokrész az, amelyet a budai káptalan prókátora a káptalanénak mond, és annak a káptalan valaha birtokában volt-e. A felek részeit, ha megtalálják, határolják el egymástól, becsüljék meg. A kápolnaispán a királynak oklevelében azt felelte, hogy Teuteus királyi ajtónálló mesterrel és Vgal-i Pál egykori bánnal, országbírói ítélőmesterrel, királyi emberekkel János mester pécsi kanonokot, a királyi kápolnaispán vicesgerensét küldte ki bizonyságul, visszatérve azt jelentették, hogy Pilis megyei Euren possessióhoz mentek, a szomszédokat egybehívták, a királyné nevében Jakab deák, másfelől Albreht budai polgár és Mihály mester budai kanonok a budai káptalan nevében megjelentek, a possessiót megjárva a budai káptalan prókátora azt erősítette, hogy a budai káptalannak Euren possession része van és volt, de hogy hol, milyen, mekkora, biztosan nem tudta megadni. A káptalan nevében egy tömegben álló diófákat mutattak, hogy egykor Euren villa e diófák köré települt, és amint apáiktól és elődeiktől hallották, a káptalannak ott része volt, de hol, milyen, mekkora, melyik helyen, milyen határokkal, nem tudják. A káptalan prókátora a birtokrészre oklevelet nem mutatott be, ezért a felek birtokrészeit az eljáró királyi emberek megbecsülni nem tudták. Az oklevél bemutatása után Jakab mester a királyné nevében igazságot kért. Az országbíró a vele bírói széket ülő bárókkal és nemesekkel úgy látta, hogy a budai káptalant a királyi ember által a kápolnaispán bizonysága jelenlétében meg kell idéztetni. Villiam fia Imrét vagy Zenas dictus Jakabot mint királyi kúriából kiküldött embert jelölte ki az idézésre. A kápolnaispán válasza szerint Olivér fia Pál ment Villiam fia Imre királyi emberrel Lucia utáni hétfőn Euren possessió miatti ellentmondás tárgyában idézni a budai káptalant újév nyolcadára. A káptalan erre nem jelent meg, bár Jakab mester a királyné nevében 22 napig várta. Az országbíró megkereste a kápolnaispánt, hogy küldje ki hiteles emberét, akinek jelenlétében Villiam fia Imre mellett határolja meg Euren possessiót és helyezze birtokába a királynét. Március 17-én Jakab mester a királyné nevében bemutatta a kápolnaispán jelentését, amely szerint Villiam fia Imre királyi emberrel Miklós fia Illés, a kápolnaispán házának familiárisa ment ki bizonyságul, Invocavit vasárnap Euren possessióba - a budai káptalan képviseletében ott levő Mihály pap jelenlétében - bevezették a királynét, azaz a király anyját. Ezek alapján az országbíró a possessiót a királynénak ítéli. Eredeti, hártya, függő pecsét. - Regeszta forrása: OL regeszta (Bándi) TAMÁS ORSZÁGBÍRÓ