Mátyás király bizonyítja, hogy midőn Chokakew várának, továbbá Warallya, Waya, Moor a vámmal, Timar, Naghwelegh, azután Chorgo, Igar, Orond és a bennük lévő vám, Chakberen, Zamor, Pathka, mindkét Sarkan birtokoknak, a Chala meg Apostal birtokokban lévő birtokrészeknek és végül Kankwtha, Zenthtamaseghaza és Wyneer pusztáknak a statutiójánál történt ellenmondás miatt, amely várat és tartozékait addig is az id.Rozgon-i Istvánnak a fia: Rozgon-i János tartotta elfoglalva, aki azóta elhunyt, de amely vár és tartozékai László király adományánál fogva Rozgon-i János volt erdélyi vajdát, jelenleg tárnokmestert és Rozgon-i Rinoldust, meg az azóta elhalálozott Osvaldot, a székelyek comeseit, János testvéreit illetik, ugyanaz a János, Rinoldus és Osvald a törvényes formák betartása mellett az id.Rozgon-i István fiát: Jánost 1453 Szent Jakab nyolcadára a boldogult László király elé perbe vonták és az ügy tárgyalása a jelzett nyolcadról László király halasztó levele alapján, majd az ő halála után magának Mátyás királynak a halasztó oklevele alapján az elmúlt Szent Gyöegy nyolcadakor jutott a király személyes jelenléte elé, de ezen a nyolcadon Dynynye-i Was ”dictus” János, Rozgon-i Istvánnak, Rinoldusnak és az azóta elhunyt Osvaldnak a törvényes procuratora hiába várt az egész nyolcadon át az id. Rozgon-i István fiára: Jánosra, nem jött, nem is küldött megbízottat, amiért bírságban marasztalták el, a király pedig a saját királyi és a budai káptalani ember útján a nevezett Rozgon-i Jánosnak, Rinoldusnak és az azóta elhunyt Osvaldnak az ország jogszokása szerint a nevezett vár és birtokok és a bennük lévő királyi jog tulajdonába való bevezetését rendelte el László király adományozó oklevele alapján és a káptalan részéről az egész eljárásról jelentést kért. Midőn a jelen Szent Mihály nyolcadán országnagyjaival törvénynapot tartott, az említett Dynnye-i Was János, Rozgon-i Jánosnak, Rinoldusnak és a boldogult Osvaldnak a procuratora a királyi személyes jelenlét előtt be akarván bizonyítani, hogy Chokakew vára és elsorolt tartozákai László király adománya alapján a nevezett Rozgon-i Jánost, Rinoldust és Osvaldot, illetőleg ennek a fiát törvényesen megilletik, két oklevelet mutatott be: 1/ László király patens alakú adományozó oklevelét, amelyet a király saját meghagyására, Cillei Ulrik comes és Gara-i László jelentésére állítottak ki; és 2/ a budai káptalannak a statutióról szóló privilegialis oklevelét, melyeket szóról-szóra közöl. Ezek bemutatása után Rozgon-i János és Rinoldus procuratora kérte megbízói nevében a két oklevélnek a király részéről való megerősítését és az oklevélnek privilegialis formában való kiállítását. A király, mivel a fenti oklevelekből meggyőződött arról, hogy László király a nevezett Chokakew várát és tartozékait Rozgon-i Jánosnak, Rinoldusnak és Osvaldnak adta örök tulajdonul, és a nevezettek a királyi és a budai káptalani ember útján be is vezettették magukat azok birtokába és jóllehet első alkalommal az id. Rozgon-i Istvánnak a fia: János nevében ellenmondottak, ami miatt Rozgon-i Jánost Szent Göyrgy nyolcadára a királyi személyes jelenlét elé idézték, de ott az exponensek procuratora: Was János hiába várt reá, hogy ellenmondását megindokolja, másodszor pedig a királyi és budai káptalani ember útján minden ellenmondás nélkül vezettették be magukat a vár és tartozékai birtokába, azért a király országnagyjainak és ítélőbíráinak a tanácsából a nevezett Chokakew várát, Warallya, Waya, Moor a benne lévő vámmal, azután Chakberen, Zamor, Patha, mindkét Sarkan birtokokat, a Chala és Apostal birtokokban lévő birtokrészeket, Kankwtha, Zenthtamaseghaza meg Wyneer nevű prediumokat - mind Fehérmegyében - meghagyja Rozgon-i Jánosnak és Rinoldusnak és az ő meg Rozgon-i Osvald utódaiak az őket megillető jogon. - Két példány, az egyik egy helyen hézagos. - Függő titkos pecsét; a másik példányról a pecsét hiányzik. - Regeszta forrása: OL regeszta. MÁTYÁS 1 KIRÁLY  

Language: Latin