Erzsébet királyné bizonyítja, hogy mivel a boldogult Wolfurth-i Pál özvegyének: Gythkának és leányának: Advigának a kezén lévő Vereskew pozsonymegyei vár, amelyet ő adományozott nekik, összes tartozékaival együtt mindíg ment volt a magyar királynak, illetőleg a királyi fiscusnak fizetendő kamara haszna fizetésétől, azért elrendeli, hogy úgy a régi kiváltság alapján, mint az ő különös kegyéből a jövőben is örök időkre a két úrnő Vereskew nevű vára összes tartozékaival ment legyen a kamara haszna fizetésétől. Meghagyja tehát az összes kamara-ispánoknak és az összes adószedőknek királyi tekintélyénél fogva, ”qua pro nunc uti heres regni hujus legittima et ad quam totius regalis potestatis plenitudo condesdendit, fungimur”, hogy a nevezett Gythka és Adviga úrnőket birtokaik után semmiféle formában ne zaklassák a kamara haszna miatt. A szöveg alatt papírfelzetes pecsét. A szöveg élén jobbra: Commissio propria domine regine. ERZSÉBET KIRÁLYNÉ  

Language: Latin