A pozsonyi káptalan bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt Gwth-i Orzag Mihály, a király főkincstárnoka, magára vállalva összes rokonai terhét, másrészt Rozgon-i Sebestyén, pozsonyi comes, a saját, meg Rozgon-i György és többi rokonai nevében és előtte ily bevallást tettek: az oklevél kiállításától számított két éven át még Gwth-i Orzag Mihály fogja a birtokában tartani Nagyszombat városát - a saját embereivel és a saját költségén; két év elteltével azonban a város felének a birtokába Rozgon-i Györgyöt és Sebestyént, valamint ezek kapitányát és más embereit is be fogja engedni és attól az időtől kezdve közös költségen fogják fenntartani a várost. Ha akár a két éven belül, akár később valamelyik szerződő fél meghalna, ez esetben Gwth-i Orzag Mihály a maga helyébe Gwth-i Orzag János nevű testvérét és annak utódait jelölheti, Rozgon-i Sebestyén pedig maga helyett Rozgon-i Györgyöt és Györgynek az utódait vagy nővérei gyermekeit jelölheti örökösökül a város felének a birtokába. Az életben maradt fél köteles az új birtokosokat a város felének a tulajdonában megvédeni. Ha a király vagy az ország a várost vissza akarná váltani, ezt közösen adják át úgy, hogy a viszaváltási összeget is egyformán kapják meg fele-fele részben. Elhatározták azonkívül, hogy minden várat, várkastélyt és várost, minden birtokot és bármilyen jövedelmet vagy jövedelemmel járó állást, amelyet ezután fognak kapni vagy bármiképpen szerezni, két részre fognak osztani, amikor az egyik félnek gyermektelen kihalása esetén annak a része is az életben maradottra száll, beleértve Nagyszombat városát is. Erre becsületszóval kötelezték magukat és az elvesztett párbaj büntetésének a terhével. - Függő pecsét. POZSONYI KÁPTALAN  

Language: Latin