Buda. 16. d. oct. Georgii. Bude. Szepesi Jakab országbíró Bory-i/Bary-i Tamás feleségének, Eghazaskozar-i/Kazar-i Caba Péter leányának (proc.: Lelez-i Beke fia Miklós, Aztalnuk Mihály) javára dönt, a közte, mint felperes, valamint Treutul János mester, mint alperes (proc.: Wagh-i János deák, Benedek deák) között a felperes leánynegyede ügyében Zeech-i Miklós országbíró előtt indított perben. Mivel Treutul János mester tiltakozott, amikor a királyi ember a pécsváradi konvent hiteles emberének jelenlétében iktatni akarta a felperes számára Eghazaskozar birtok őt megillető 1/4 részét, az országbíró által kitűzött időpontban az alperes procuratora bemutatta a pécsi káptalan 1363. február 22-i és a szekszárdi konvent 1363. szeptember 9-i oklevelét. Az országbíró, mivel Kazar-i Caba Péter fia Mihály, a felperes fivére eladta Kozar-i birtokrészét Treutul-i János mesternek, anélkül, hogy abból a leánynegyedet kiadta volna, és mivel a felperes férje, Bary-i Tamás nem nemesi jogállású személy, és Bary-i birtokát feudum címén bérli a pécsváradi konventtől, az országbíró elrendelte, hogy a vitatott leánynegyedet iktassák a felperes számára. A per halasztás után Szepesi Jakab országbíró ítélőszéke elé került, aki Zeech-i Miklós rendeletének semmibevétele miatt 3 márka bírságban marasztalta el az alperest, és a pécsi káptalan 1374. május 10-i oklevelében leírt határok között a felperesnek ítélte meg Eghazaskozar birtok 1/4 részét. Eredeti, hártya, restaurált, zöld selyemzsinóron függő restaurált pecsét. - Regeszta forrása: OL regeszta (Trostovszky) SZEPESI JAKAB ORSZÁGBÍRÓ