Erzsébet királyné a Vary civitas-ban levő polgárok és hospesek gyarapodása végett fia, Lajos király hozzájárulásával, a főpapok és bárók egyetértésével megengedi, hogy a Vary-i polgárok és hospesek más királyi civitasokhoz, Budához és a királynéi civitasokhoz hasonlóan az ország minden bírójának joghatósága alól ki legyenek véve, minden kisebb és nagyob, polgári és büntető pert a közülük választott bíró döntsön el az esküdtekkel és a bírságot is ők kapják, minden gonosztevőt, akit a város területén elfognak, elítélhetnek, kínzásokat és akasztást is végezhetnek, akasztófát állíthatnak. Plébánost választhatnak. Az örökös nélkül elhunytak szabadon végrendelkezhetnek. A Vary-i polgárok és hospesek vízen és szárazon vámot ne fizessenek. A bárók vagy mágnások descensusa tilos náluk. Ha valaki ellenük pert indít, a város bírósága előtt keresse igazát, ha ez az igazságszolgáltatásban hanyag lenne, nem a polgárokat, hanem a bírót és esküdteket idézzék a királyné vagy rendes bírájuk elé. A királynéi erdőket használhatják, szántóikat és legelőiket is megtarthatják. Malmaikat szabadon bírják. Vasárnaponként (feria I.) vásárt tarthatnak. Évente tartozásuk vagy collecta fejében 200-at fizetnek 21 garassal számítva 2 terminuson (Szent György nyolcada és Szent Mihály nyolcada). A disznótizedeket évente a királynénak tartoznak adni. Általában Buda és más magyarországi civitasok szabadságának örvendjenek. D. p. m. Joannis ep. Vespr. cancell. nostri. Átírva a váradi káptalan 1361. október 3-án kelt oklevelében. - Regeszta forrása: OL regeszta (Bándi) ERZSÉBET KIRÁLYNÉ