Palocz-i László comes országbíró a zalai konventhez. Midőn a királyi személyes jelenlét ítéletlevele alapján királyi curiából külön kiküldött királyi ember a konvent testimoniumának a jelenlétében az elmúlt (1463) év márc.27-én Thorda-i Lukács elítélt fiainak: Lászlónak és Istvánnak, továbbá Chempe János fiainak: Lászlónak és Demeternek a Mendzenth, Thordafalwa, Lengyel, Chewzy és Debrethe birtokokban csak őket illető birtokrészeihez szállt ki és miután azokat a birtokok szomszédainak és az elítélet fiainak, leányainak és rokonainak jelenlétében törvényszerűen meghatárolta, felértékelte és az így felértékelt részeket az okozott ezer arany forintnyi kár ellenértékeképp zálog címén Debrethe-i Gergely fiának: Albertnek kellett statuálnia, nem véve figyelembe az elítélteknek és bárki másnak az ellenmondását és le kellett foglalnia az elítéltek ingó vagyonát is, ha találnak ilyet, az elrejtőket pedig, ha azokat figyelmeztetés után sem adják ki, a király elé kellett idéznie és a konventnek minderről pünkösd nyolcadára kellett jelentést küldenie, amely pünkösd nyolcadáról az ügy tárgyalása a török ellen indított hadfelkelés miatt egészen a jelen vízkereszt nyolcadáig nyert halasztást és közben a királyi személyes jelenléttől áttették azt az országbíró törvényszékéhez, ezen a terminuson a nevezett Debrethe-i Gergely fia Albert személyesen bemutatta a konvent válasziratát, de az oklevél bemutatásakor és után is pünkösd octávájának előírt idején keresztül hiába várt Mendzenth-i Thorda Miklósra, az elítéltek ingó vagyonának az elrejtőire, nem jött, nem is küldött megbízottat, eltűrve, hogy bírságban elmarasztalják és ítéletet hozzanak ellene távollétében. Az országbíró így érvelt: Mivel Mendzenth-i Thorda Miklós elrejtette az elítéltek vagyonát és azt a királyi ember felszólítására sem adta ki, hanem erővel tartotta vissza magánál és bár emiatt hivatalosan megidézték, az idézésre nem jelen meg törvényes bírája: az országbíró előtt, tettei alapján a hatalmaskodás tényében és ennek folyományaképpen fej- és jószágvesztésben kell őt elmarasztalni és így az actorral szemben minden birtokainak és egyéb javainak az elvesztésében, azért nem akarván erőszakos cselekedeteit büntetlenül hagyni és hogy mások okuljanak a példáján, a nevezett Thorda Miklóst az elítéltek javainak az elrejtéséért és erőszakos visszatartásáért a prelátusokkal és nemesekkel való tanácskozás után a hatalmaskodás tényében és fej- és jószágveszteség büntetésében marasztalta el és ennek következtében összes, de csak őt illető ingó és ingatlan vagyonának az elvesztésében - kétharmad részben a bíró és egyharmad részben az ellenfél részére. Azért megkéri a konventet, küldje ki a testimomiumát, akinek a jelenlétében a királyi curiából külön kiküldött királyi ember szálljon ki az elítélt Thorda Miklósnak az országban bárhol található birtokához vagy birtokrészéhez és más ingatlan javaihoz, majd a szomszédoknak és fiainak meg leányainak a jelenlétében meghatárolván és felértékelvén azokat és kizárva belőlük a másokat illető részeket, foglalja le azokat és statuálja kétharmad részben a bíró, egyharmad részben az actor részére zálog címén, mígnem azokat az illetékesek becsáron vissza nem váltják; ugyanígy foglalja le a bíró és az actor részére az esetleg található ingó vagyont is, nem véve figyelembe sem az elítéltnek, sem másoknak az ellentmondását, az esetleges elrejtőket és visszatartókat pedig idézze meg az meg az actorral szemben Szent Jakab nyolcadára (aug.1.) a király elé. Ugyanezt a nyolcadot tűzze ki a lefoglalt birtokok megváltói részére is a király előtt való megjelenésre. - Kijelölt királyi emberek: magistri Ladislaus de Damonya, vel Petrus de Septhe, sin Stephanus de Hashagh, sew Anthonius de Gerecz, sive Johannes de Kapolna, neve Nicolaus de Kamarcza. - Regeszta forrása: OL regeszta. PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ  

Language: Latin