useridguestuseridguestuseridguestERRORuseridguestuseridguestuseridguestuseridguest
FondMagyar Tudományos Akadémia iratgyűjteménye (Q 364)
A preface will be available soon.
Charter: 39382
Date: 1493-04-25
AbstractSzentgyörgyi és Bazini Simon és Péter grófok bizonyítják, hogy eléjük járultak a Leupolstorff-i csizmadia-céh megbízottai és kérték, hogy céhstatutumaikat, illetőleg céh-szabályzatukat mint a birtok földesurai hagyják jóvá, amit ők mind a csizmadia mesterek, mind a város érdekében valónak találván teljesítettek. - Mindkét függőpecsétje hiányzik. – Regeszta forrása: OL regeszta SZENTGYÖRGYI SIMON GRÓF MAGÁNBAZINI SIMON GRÓF MAGÁNSZENTGYÖRGYI PÉTER GRÓF MAGÁNBAZINI PÉTER GRÓF MAGÁN

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 39383
Date: 1499-04-05
AbstractBÁRTFA VÁROS

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 39386
Date: 1508-07-23
AbstractUlászló király jelenti, hogy a Miskolcon lakó összes mészáros mesterek néhány megbízottjuk útján jelezték előtte, hogy mesterségük gyakorlását bizonyos szabályok szerint, confraternitás ”sive Ceha” formájában szeretnék gyakorolni Isten és a Bold. Szűz tiszteletére, a maguk és a város javára. Kérték, hogy ezeket a szabályokat erősítse meg és privilegialis alakban adja ki a számukra. Ezek a következők: Egyetlen mészáros mester a vágásra szánt időben ne vághasson többet, mint a többiek. Nem lehet mészárszéke az olyan mészárosnak, aki nem tud sajátkezűleg vágni. Csak az lehessen közülük mesterré, akit a mesterek összessége tesz meg ilyenné. Az összes mesterek évenként egyet vagy kettőt maguk közül a céh mestereivé vagy vezetőivé választanak, akik a város bírájának a kezébe esküt tesznek, hogy a társaásg azaz a céh minden ügyét hűségesen fogják kezelni és annak a szükségleteiről - amennyiben az rajtuk múlik, gondoskodni fognak és ha azt látják, hogy a társaságot valami veszedelem fenyegeti, amelyet saját maguk nem háríthatnak el, kötelesek azt a város bírájának a tudomására hozni, hogy annak a segítségével gondoskodjanak az orvoslásról. A mészáros mesterek közt előforduló vitás kérdést elsősorban nekik kell elsimítaniok vagy eldönteniök és csak ha döntésükkel valamelyik fél nincs megelégedve, fordulhatnak jogorvoslatért a város bírájához. A mészáros mesterek kiválaszthatnak a miskolci plébániai templomban egy oltárt és ahhoz az oltárhoz kereshetnek egy megfelelő, buzgó papot, aki naponként vagy hetenként - aszerint amint vele időben és salariumban meg tudnak egyezni - mutat be részükre szentmise - áldozatot és imádkozik a céh minden tagjának a lelkiüdvéért. - A király látva a céh nemes céljait és vallásos érzületét, amennyiben e szabályok Miskolc város közjavát is szolgálják, megerősíti azokat és titkos pecsétje alatt kiadja. – Regeszta forrása: OL regeszta. ULÁSZLÓ 2 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 39384
Date: 1519-11-29
Abstractam Abenth Sancti Andree. Rawber András, Bártfa város bírája a maga és az egész városi hatóság nevében igazolja, hogy eléje járultak a bártfai szűcsök és bemutatták a 18 pontból álló statutumaikat illetőleg céhszabályzatukat, kérve, hogy azokat a városi hatóság hagyja jóvá és nagyobb hitelesség szempontjából hivatalos pecsétjével lássa el. A város elöljáróság mindkét kérést teljesíti. Eredeti, hártya, libellus formájában, négy és fél lap egészen teleírva. Függő pecsétje hiányzik. Német. BÁRTFA VÁROS

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)
Charter: 39385
Date: 1521-04-14
AbstractBude. in dominica Misericordia Domini. Lajos király jelenti, hogy Warga István miskolci céhmester a saját és az összes miskolci vargák nevében bemutatott előtte bizonyos szabályokat, melyeket Pesth város bírája és esküdtjei állítottak egybe oly módon, ahogyan a pesti vargák céhe szokta azokat alkalmazni, kérve a királyt, hogy e szabályokat illetőleg pontokat és a bennük foglaltakat erősítse meg és részükre privilegialis formában szóról-szóra írja át. A pontok a következők: Hogy a céhmester az összes mesterek ügyében mindig hűségesen teljesíthesse kötelességét, megválasztása után azonnal jelentkeznie kell a városi tanácsnál, ahol a tanácstól előírt módon esküt tesz. - Egyetlen varga sem gyakorolhatja mesterségét anélkül, hogy kötelezettségeit királyával, városával és a céhhel szemben ne teljesítené egyöntetűen a céhmesterrel. - A céhmesterek maguk közé csak becsületes, jó erkölcsű, törvényes házasságból származó embereket vehetnek fel, akik származásukat és addigi életüket a születési helyről hozott bizonylattal igazolják. - A céh mesterei közé jelentkezőnek házasnak kell lennie és legalább egy éven át valamelyik mesternél kell szolgálatot teljesítenie, aki csak úgy ajánlhatja őt a mesterek közé való felvételre, ha meggyőződött az illetőnek mesterségében való jártasságáról. Ez esetben is a felvétel előtt be kell őt mutatni a városi tanács előtt, hogy felvehessék a polgárok közé, másképp a mesterek közé sem vehető fel. - Felvétele után az első napon az összes mesterek részére jó villásreggelit kell adnia unam prelibationem, három fogással és pecsenyével, ami elegendő az egyes mesterek asztalához és egy veder ”Cubulus” bort, majd pedig anyagi viszonyaihoz képest egy ebédet a megfelelő fogásokkal és két veder bort, azonkívül a céh javára le kell fizetnie három aranyat. - Ha valamelyik közülük meghal és a vargamesterségben jártas fiú marad utána, a mesteri rang az apáról a fiúra száll; az özvegy vagy a leány, ha fiú nincsen, a félmesterséget örökli, a másik félmesterségről máskép történjék gondoskodás. - A tanácsban letett eskü alapján a céhmester legyen hűséges őre a rábízott anyagnak akár a vargák, akár a tímárok részéről, nehogy bármi visszaélés fordulhasson elő; az okozott kárért ő felelős. Megtiltják, hogy bármelyik idegen kereskedő más vargák készítményeit, különösen calceos, Ocreas et solearos nigros, legyenek azok az ország bármely részéről valók, a városban árúsítani merje, egyedül a kassai árúk képeznek kivételt: a többit a céhmesternek mind el kell koboznia részben a céh, részben a városi bíró és harmadsorban az esküdtek és a jegyző számára. - Az országos vásárok maradnak úgy, amint szabadalmaikat a királyoktól nyerték. - Ha valaki közülük feldolgozatlan anyagot igényel: cutes crudas et hirsutas aut quascumque res sive paramenta és ez a céh tudtával történik, intézkedtek, hogy azokat bizonyos feltételekkel megkapja. - Senki ne dolgozzék az ő segédjével a társaság rovására; akit ilyenben vétkesnek találnak, megfosztják a mesteri állástól és az ilyen kegyelemben sem részesülhet. Úgyszintén, aki nyilvános helyen, két vagy három tanú jelenlétében elmondja a céh titkos határozatait, vagy azokat mások előtt helyteleníti, fosztassék meg a mesteri állástól, de jóvátétel után az ilyen kegyelemben részesülhet. - Senki a céh szabályai ellenére ne fizessen segédjét vagy tanoncát, ”aprodianum” magához csalogatni, sem pedig olyant alkalmazni vagy magánál tartani, aki valamiben vétkes... Aki közülük a tanácsban megállapított díjazást vagy fizetést, vagy az előljárók által hozott határozatokat nyilvános helyen bírálat tárgyává teszi, fosztassék meg a mesteri rangtól. ... A továbbiakban szó van a segédek és inasok fegyelméről, a különféle büntetésekről, a mesterek és hozzátartozóik elhunyta alkalmából teljesítendő kötelezettségekről, de a szöveg oly homályos és elmosódott, hogy pontos adatokat nem lehet az oklevélből kihozni. - A király mind e szabályokat, amelyek a miskolci vargák és Miskolc város javát szolgálják, mindenben megerősíti és privilegialis formában függő pecsétje alatt kiadja. Ugyanakkor utasítja György pécsi püspököt, Dyosgyewr várának a gubernátorát és Horwath Gergelyt, a vár várnagyát és jövendő gubernátorait és várnagyait, hogy épségben maradvány a királyi, királynői és Miskolc városa más céheinek a jogai, a miskolci vargák céhét minden fenti articulusban őrizzék meg és másokkal is őriztessék meg. (Teljes szöveg.) Eredeti, hártya; alsó, nem írott része rongyos; szövege igen elmosódott. Függő pecsétje hiányzik. A szöveg élén jobbra: Commissio propria domini regis.– Regeszta forrása: OL regeszta LAJOS 2 KIRÁLY

Images1
Full textno
 
Add bookmark
Edit charter (old editor)