Bathor-i István comes országbíró, erdélyi vajda és a székelyek ispánja bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt Zarkad-i János Wingarth-i Geréb László erdélyi püspök és Wingarth-i Geréb Péter királyi ajtónálló mester és Geréb Mátyás, horvát, dalmát és szlavon bán, a nevezett püspök testvérei nevében, másrészt Kewbelkwth-i János és bejelentették, hogy jóllehet már előbb a nevezett Kewbelkwth-i János és a néhai Myhalfalva-i Jakab a bevalló oklevél tanusága szertint oly szerzősdére léptek egymással, hogy ha valamelyikük gyermektelenül találna meghalni, akkor annak összes javai az életben maradt félre szállnak, amire nézve Mátyás királytól beleegyező oklevelet is szereztek. Később Myhalfalva-i Benedek elhalálozván, a nevezett László püspök és Geréb Péter meg Mátyás annak a birtokrészeit, melyek a szerződés szerint Kewbelkwth-i Jánosra szállottak, Ulászló királytól, mint gyermektelenül elhaltnak a birtokát a maguk számára eszközölték ki és azokba be is vezettették magukat, de azután belátván, hogy a szerződés szerint azok a javak Kewbelkwth-i Jánost illetik, azért vele oly megegyezésre léptek, hogy a nevezett Geréb testvérek Myhalfalva birtokot Közép-Szolnok megyében, de a neveztt Myhalfalva-i Benedeknek egyéb javait is a teljes Gyrolth birtok kivételével visszaadták Kewbelkwth-i Jánosnak és hozzájárulásukat adták a váradi káptalan oklevelében foglalt statutiohoz. Viszont Kewbelkwth-i János László püspököt, Geréb Pétert és Mátyást, továbbá Zantho-i Bekch Györgyöt meg Horwath Gáspárt, ezeknek a familiárisait a nevezett néhai Myhalfalwa-i Benedek javait illetőleg nyugtatta. - Papír - Hátlapján pecsét nyomai – Regeszta forrása: OL regeszta (Szilágyi hagyaték) BÁTORI ISTVÁN ORSZÁGBÍRÓ