(napi kelet nélkül; nov. 25 után). III. András király előadja, hogy Egyed fiai: Iván és Simon bizonyos magtalanul elhalt várnépeknek Bereg vm.-ben fekvő Chybek nevű földjét tőle fölkérték. Minthogy azonban nem ismerte a föld minőségét és nagyságát, az egri káptalan útján bilei Gergely fiával: Sándor királyi emberrel azt megjáratni rendelte azzal, hogyha az valóban királyi adomány alá eső föld, vezessék be abba őket. A káptalan ez év nov. 25-én jelentette, hogy a nevezett királyi emberrel Jakab balkányi papot, Szabolcsi alesperest küldte ki, akik a szóbanlevő föld határait - a szomszédok: helmeci [de Hylmuch] Gurk, gecsei [de Gessey] Fancsal [Ffonchal], gecsei [de alia Gessey] Chomoz és Tene fia: István jelenlétében - megjárták és a birtokba Egyed fiait bevezették; azonkívül a káptalan azt is jelentette, hogy az a föld három ekényi s művelésre alkalmas. Ezért a király tekintetbe véve Egyed fiainak érdemeit, kivált Ivánét, melyeket ez Demeter mester pozsonyi és zólyomi ispánnal együtt, akit Albert ausztriai és stájerországi hercegnek, most római királynak - (nassaui) Adolf római király ellen segítségül küldött, ez alkalommal szerzett, - a nevezett földet nekik adományozza, kettős királyi pecsétjével, László titeli prépost, udvari alkancellár keze által kiadott oklevéllel. Eredetije hártyán, a függőpecsét elveszett. (16. Az oklevélnek Kállay-levéltári jelzete nincs.) Átírta a leleszi konvent 1428. máj. 19-én kelt oklevelében. Ez hártyán, függő pecséttel. (No. 520.) Az átíró oklevél megvan a Kállay-család házi levéltárnokának, Tusnádi Pálffy Salamonnak 1789. nov. 16-án kelt hit. másolatában is. Kiadta: Fejér, Cod. dipl. VI. 2. 184. - Regeszta forrása: Publikált regeszta: Kállay 46. sz. ANDRÁS 3 KIRÁLY