1280 körül. A váradi káptalan bizonyítja, hogy Ubul fia: Mihály ispán, testvére: Egyed nevében is, másrészről Gergely nevű testvérük özvegye, az Aba-nemzetségbeli Weytyh ispán leánya, utóbbinak hitbérére, valamint néhai férjének javaira nézve egyező akarattal a következőkép intézkedtek: Az özvegy a maga hitbérét és hozományát fiának, s ha ez esetleg hamarább meghalna, nevezett Mihálynak és Egyednek, mint rokonainak (sógorainak) engedi át. Ennek ellenére Mihály ispán és testvére: Egyed az özvegynek, fiának és leányának birtokában hagyják Gergely testvérük összes ingó javait, t.i. méneseit, marháit, juhait és sertéseit, úgyszintén hadi fegyverzetét; azonkívül átengednek hattagú jobbágycsoportot [mancipicum] oly feltétellel, hogy ha nem akar majd újból férjez menni, férjének e birtokában, akár életben lesz fia, akár nem, egész családjával bent maradhat, hasznát élvezheti, mint férje életében; ha azonban férjhez menne, a birtok kezelése a gyermek nagykorúságáig Mihályra és Egyedre száll át; kötelezik azonban magukat, hogy a gyermek részére egy szolgát adnak, aki őt részben szolgálni fogja, ellenkező esetben a szolga jog szerint őket fogja illetni. A káptalan megjegyzi, hogy mivel ezúttal mindezt nem tudta kiváltságos alakban megerősíteni, ezt a most kiadott írásának felmutatása után meg fogja tenni. Hártyán, zárópecsét nyomával. (17. Kállay-levéltári jelzete nincs.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta: Kállay 18. sz. VÁRADI KÁPTALAN