(3. die diei exec., ti. f. III. p. Transfig.). Az aradi káptalan jelenti Peren-i Imrének, Abaúj megye örökös ispánjának, nádornak, a kunok bírájának, hogy amikor 1509. július 16-án kelt parancsára Gyarmath-i Balassa Ferencet Soklo-i Zalay Pál királyi ember Goztholya-i Antal mester kanonok, káptalani kiküldött jelenlétében az Úr színeváltozása ünnepét követő kedden (aug. 7.) be akarta vezetni a mandátumban megnevezett Zaránd megyei és más birtokrészekbe, ennek Erdewhegy Bernát özvegye: Anna – a néhai Erdewhegy Miklós fiainak: Jánosnak és Lászlónak, Erdewhegy néhai Bernát fiainak: Benedeknek, Mátyásnak és Jánosnak, meg Erdewhegy néhai Ozsvát fiának: Bernátnak nevében is -, továbbá Gerla-i Abranffy Péter (egr.) nevében Erdewheg-i várkastélybeli nemes tisztje: Ferenc, végül Erdewhegy Balázs (egr.) – a saját és fia: Boldizsár, ennek felesége: Fronica és lánya: Anna nevében is – ellentmondtak, ezért Erdewhegh-i birtokrészükön Mihály napjának nyolcadára (okt. 6.) megidézte őket a nádor elé. Papíron, hátlapján ovális zárópecsét nyoma. DL 65993. (Fasc. AN n. 82.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Fekete Nagy-Borsa): Balassa 494. ARADI KÁPTALAN